A kannabisz szövetségi legalizációja az USA-ban több kárt okozhat, mint hasznot?

Miközben a törvényalkotók két olyan törvényjavaslatot is fontolgatnak, amelyek végleg lezárnák a kannabisz évtizedeken át tartó tilalmát az Egyesült Államokban, ez nem minden érintett számára örömteli hír. A reformmal szemben hagyományosan sok rendőrszervezet, valamint egészségügyi szakember is ellenérzéseket fogalmaz meg. De még a legális kannabiszpiacot már kiépítő államok egyes kannabiszvállalkozói is bizonytalanul érzik magukat.

A reform ellenzői hagyományosan két fő aggodalmat szoktak megfogalmazni: a legalizáció közegészségügyi hatása, illetve a bűnözés alakulása. Most viszont egy harmadik kérdés is előkerült – hogy a már meglévő kannabiszpiacok fenn tudnak-e maradni, ha engedélyezik az államok közötti kereskedelmet, és a nagyvállalatok átveszik az uralmat.

Kannabisz legalizáció és bűnözési statisztikák

A megfelelően válogatott adatokra támaszkodva korábban mind a reform támogatói, mind azok, akik a marihuánát veszélyes drognak tartják, alá tudták támasztani saját álláspontjukat. Az objektív elemzés ugyanakkor azt mutatja, hogy a legalizációs törvények elfogadása gyakorlatilag nincs hatással a bűnözési adatokra.

A Cato Intézet például megállapította, hogy a 2012-es colorado-i és washingtoni legalizáció óta eltelt nyolc évben ezekben és más államokban alig változott a bűnözési ráta. Valahol enyhén csökkent, máshol kissé nőtt, de a kannabisz jogi státuszával nem mutatott összefüggést.

Az útbiztonság azonban különálló kérdés, hiszen a halálos balesetek száma, ahol a sofőrnél kimutatható volt a THC, a legalizáció előtt és után is növekedést mutatott. Kritikusok azonban rámutatnak, hogy egy pozitív teszt nem jelent feltétlenül bódultságot, mert a kannabisz bomlástermékei napokig, gyakori fogyasztóknál akár hetekig is kimutathatók a szervezetben.

Mindenesetre a kannabisz közlekedésbiztonsági hatása továbbra is viták tárgya.

Kisvállalkozások veszélyben érzik magukat

Meglepő módon a szövetségi tilalom feloldása ellen lépnek fel a "zöld" államokban működő kannabiszvállalkozások is. Ők egy olyan környezethez szoktak hozzá, ahol tilos az államok közötti kereskedelem, így nincs országos verseny.

Érthető módon vannak államok, mint például Kalifornia vagy Oregon, melyek profitálnának termékeik országos forgalmazásából, hiszen klímájuk, valamint a lazább szabályozás előnyt jelent a helyi termelőknek. Oregon már most úgy módosította jogszabályait, hogy a helyi vállalkozások a szövetségi tilalom feloldását követő napon országos piacra léphessenek.

Ugyanakkor a szomszédos Washington állam vagy Alaszka attól tart, hogy az olcsóbb külföldi termékek tönkretehetik a helyi termesztőket. Colorado is hasonló félelmeket táplál, ezért az állami vezetés engedélyezte a nagyobb szabadtéri termesztést, hogy versenyképesebbé tegye a helyi kannabiszipart.

Érdekes módon a fekete piaci szereplők korábban hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg, amikor felmerült a legalizáció lehetősége. Beszámolók szerint az utcai dílerek szinte mindig a legalizáció ellen szavaztak. Félelmeik azonban eddig nem igazolódtak, mivel a legális és az illegális piac eddig viszonylag békésen megfért egymás mellett – legalábbis eddig.

Azoknak a szereplőknek, akik fenyegetve érzik magukat a szomszédos államokból érkező olcsóbb termékek és nagyobb cégek miatt, érdemes végiggondolni, mit jelentene egy globális legalizáció. Ha vagy amikor ez bekövetkezik, több tucat olyan ország léphetne piacra, amelyeknél kedvezőbb az éghajlat, olcsóbb a munkaerő és alacsonyabb az adózás, mint bármelyik amerikai államban.

A verseny jó dolog, még ha ez veszteseket is jelent a győztesek mellett. Ezt el kell fogadni, és azt is, hogy új, felforgató technológiák és intézkedések egyre gyakrabban jelennek meg. Meg lehet próbálni szabályokkal és korlátozásokkal lassítani őket, de a nap végén a fejlődést sosem lehet megállítani.