A marihuána növeli vagy károsítja az agyi teljesítményt?

• 1. Fordul a kocka: új kutatás szerint a marihuána csökkentheti a szubjektív kognitív hanyatlást
• 2. A fű pocsékba megy a fiatalokon
• 3. Egy kis kitérő: miért hat egyáltalán a kannabisz az agyra?
• 4. Rövid és hosszú távú hatások
• 4. a. Akut károsodás
• 4. b. Hosszú távú következmények
• 4. c. Változások az agy szerkezetében
• 5. Túl kevés humán vizsgálat
• 6. Lényeg: kell aggódnod?

Kétségtelen, hogy a marihuána közvetlenül hat az agyunkra, és megváltoztatja a képességünket arra, hogy a mindennapi problémákat automatikusan oldjuk meg. Emlékszel, milyen volt először betépni? Emlékszel, amikor a saját városod ismerős utcái labirintussá változtak? Vagy arra a tehetetlen csendes pillanatra egy beszélgetésben, amikor elfelejtetted, miről is volt szó az előbb?

Nem csoda, hogy a tudomány eddig főként azért vizsgálta a kannabiszt, mert „butábbá tesz”… – de most kezd változni a helyzet. Rengeteg mindent még nem tudunk a marihuána kognitív funkciókra gyakorolt hatásáról, de azok, akik nem tudják elképzelni az életüket nélküle vagy orvosi okból használják, végre fellélegezhetnek… és rágyújthatnak még egyet. Remélhetőleg ez sem visz közelebb a szenilitáshoz.

Fordul a kocka: új kutatás szerint a marihuána csökkentheti a szubjektív kognitív hanyatlást

Meglepő fordulatként egy új tanulmány azt sugallja, hogy a marihuána használata összefügghet az alacsonyabb szubjektív kognitív hanyatlás (SCD) esélyével, ezzel megkérdőjelezve a közkeletű vélekedéseket. A tanulmány, amely a Current Alzheimer Research folyóiratban jelent meg, azt találta, hogy a rekreációs kannabiszhasználat "jelentősen" összefügg az alacsonyabb SCD-vel: a fogyasztók kevesebb zavartságról és memóriavesztésről számoltak be, mint akik nem fogyasztanak.

A kutatók 4744, 45 éves vagy annál idősebb felnőttet kérdeztek meg az előző 12 hónapban történő marihuána-használatról. Csak feltételezéseik lehetnek arra nézve, miért tűnik úgy, hogy a rekreációs fogyasztás védelmet nyújt az emberi agynak.

Az egyik lehetséges magyarázat, ahogy a szerzők is megjegyzik, hogy a kannabisz javítja az alvás minőségét és csökkenti a stressz-szintet, ami mindkettő kulcsfontosságú a mentális egészség szempontjából. Az nem derült ki, hogy a résztvevők életkorát figyelembe vették-e. Jól ismert, hogy a kannabisz-használat a fiatalabb korosztály körében elterjedtebb, vagyis a fiatalabb válaszadóknál kevesebb zavartság, memóriavesztés fordulhatott elő. Valószínűleg ebben a csoportban a rekreációs fogyasztók aránya is magasabb volt.

Az is érdekes, hogy a gyógyászati célú fogyasztás, akkor is ha rekreációs használattal kombinálták, csak nagyon gyenge kapcsolatot mutatott a csökkent kognitív hanyatlással. Lehetséges magyarázat: az idősebb, kevésbé egészséges emberek, akik orvosi okból fogyasztanak marihuánát, gyakrabban szenvednek kognitív problémáktól is átlagosan.

A kannabisz használatának okain túl – orvosi vagy nem orvosi felhasználás – a tanulmány vizsgálta a fogyasztás gyakoriságát és módját is. Megállapították, hogy a gyakoribb használat, illetve a dohányzás (a vaporizáláshoz vagy ehető formához képest) mindkettő csak nagyon kis mértékű, statisztikailag nem szignifikáns növekedést mutatott az önbevallás szerinti mentális problémákban.

A fű pocsékba megy a fiatalokon

Akik járatosak a témában, kiszúrták a tanulmány egyik fontos vonását: csak középkorú vagy idősebb embereket vizsgáltak. És ez miért fontos? Mert egyre több kutatás szerint számít, milyen életkorban találkozik először valaki a marihuánával.

A tinédzserek és fiatal felnőttek, főleg akiknél kialakul kannabisz-használati zavar, sok dologról maradnak le az életben, mint az oktatás, karrier, új emberek megismerése, utazás. Az idősebbeknél viszont a marihuána fogyasztása új nézőpontot adhat, segíthet kitörni a megszokott gondolkodási sémákból.

Van néhány tanulmány, amely szerint a korai marihuána-használat későbbi memória- és kognitív deficitekhez vezethet. Egy 2007-es patkánykísérlet szerint „a kannabinoidokkal kapcsolatos expozíció az agyfejlődés korai szakaszaiban visszafordíthatatlan, finom diszfunkciókat okozhat az utódban.” Egy másik, 2005-ös kutatás szerint a szintetikus kannabinoidok terhesség alatti használata „tanulási zavart és csökkent érzelmi reakciókészséget” eredményezett az utódokban. Egy újabb majmos kísérletsorozat kimutatta, hogy „a THC tartós hatásai a kognitív képességekre különösen akkor jelentkeznek, ha a szerhasználat egybeesik azzal a fejlődési szakasszal, amikor az idegi pályák éppen aktívan érnek”.

Az állatkísérleteken túl 2012-ben megjelent egy beszámoló, amely tartós kannabiszhasználók serdülőkori intenzív fogyasztásánál mutatott ki kognitív problémákat. Még akik később abbahagyták a fogyasztást, sem nyerték vissza teljesen neuropszichológiai működésüket.

Az ilyen tanulmányok legfőbb gondja, hogy nem tudják egyértelműen megmondani, valóban a kannabisz-használat ok-e a kognitív hanyatlásnak, vagy valami mögöttes tényező vezet mindkettőhöz. Például egy fiatalabb, alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttér rosszabb kognitív fejlettséghez, és nagyobb eséllyel korai marihuánahasználathoz is vezethet.

Egy kis kitérő: miért hat egyáltalán a kannabisz az agyra?

Amikor marihuánát fogyasztasz, egy THC (delta-9-tetrahidrokannabinol) nevű vegyület jut a szervezetedbe. A THC a marihuána fő pszichoaktív vegyülete, amely a bódultság érzését okozza. Az endokannabinoidnak nevezett természetes neurotranszmitterek utánzásával fejti ki a hatását, amelyek szerkezete hasonló.

A THC kifejezetten a CB1 receptorokhoz kötődik. Ezek apró fehérjék a sejtjeid felszínén, amelyek kémiai jeleket fogadnak és segítenek a sejteknek reagálni a különféle ingerekre. A CB1 receptorok főként az agyban és az idegrendszerben, valamint egyes más szervekben és szövetekben találhatók.

A CB1 receptorok az endokannabinoid rendszer (ECS) részei, amely egy összetett sejtszintű jelátviteli rendszer, amit a 90-es évek elején azonosítottak, amikor a kutatók a THC hatásait vizsgálták. Ez a rendszer számtalan funkció és folyamat szabályozásában játszik szerepet az emberi testben: alvás, hangulat, étvágy, memória, szaporodás, termékenység. Az endokannabinoid rendszer akkor is létezik és működik a testedben, ha egyáltalán nem fogyasztasz kannabiszt.

Amikor azonban a THC kapcsolatba lép az ECS-szel, megzavarja annak normális működését, különféle hatásokat okozva: érzékelés megváltozása, hangulatváltozás, memóriaromlás vagy akár hallucinációk. Ez a kölcsönhatás okozza a marihuána pszichoaktív hatásait.

Rövid és hosszú távú hatások

Ha a marihuána agyra gyakorolt hatásait vizsgáljuk, különbséget kell tennünk akut hatások (amelyek csak betépve jelentkeznek), rövid távú hatások (például csökkent fókuszálás vagy alacsonyabb motiváció a fogyasztást követő órákban, napokban) és hosszú távú hatások között, amelyek akár véglegesen is megmaradhatnak, még az után is, ha már rég abbahagytad a fogyasztást.

Akut károsodás

Senki nem vitatja, hogy a bódultság gátolja a megértést, az emlékezést, vagy a döntéshozatalt. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a hosszan tartó fogyasztók elég toleranciát alakítanak ki, hogy e hatásokat részben kiegyensúlyozzák. Ez különösen fontos a közlekedésbiztonság szempontjából: a kutatások szerint a vezetési képességeink betépve attól függnek, hogy alkalmi vagy rendszeres fogyasztók vagyunk-e.

Egy ausztrál kutatás a kannabiszt tünetenyhítésre használó rákbetegek kognitív képességeit mérte fel. A pácienseket laboratóriumi körülmények között kérték meg a fogyasztásra, majd kognitív teszteken vettek részt. Az elvárásoknak megfelelően nem mutattak szignifikáns romlást a gondolkodásban, memóriában, döntéshozatalban – hosszú távú gyógyászati fogyasztókként már „hozzászoktak” a bódulathoz.

Az ausztrál kutatók megjegyezték, hogy a való életben az akut hatásoknak még kisebb a jelentősége, hiszen a legtöbb páciens alvás előtt fogyaszt – amikor a kognitív hanyatlásnak nincs tétje.

Hosszú távú következmények

A kutatások következetesen kimutattak mérhető különbségeket a fogyasztók és nem fogyasztók gondolkodásában. A fő kihívás, hogy a mérésekből ki kell szűrni olyan tényezőket, mint az alkohol, más szerek használata vagy öröklött, illetve társadalmi-gazdasági okok. Ha mindezt számításba vesszük, már nem egyértelműek az eredmények.

Egy tanulmány kapcsolatot talált a rosszabb verbális memória és az élethosszig tartó kannabisz-használat között, de más kognitív funkciókban nem volt jelentős eltérés a korábbi fogyasztók és a teljesen absztinensek között. Ez a kutatás 5115, 18-30 éves embert vizsgált, majd további 25 évig követte őket.

Egy másik, 2015-ös vizsgálat ikerpárok IQ-ját hasonlította össze: ha az egyik tag fogyasztott, a másik nem, nem mutatkozott különbség. Itt a genetikai tényezők felülírták a marihuána hatását.

A National Institute of Drug Abuse összefoglalója is kiemeli, hogy ellentmondásosak az eredmények, és reméli, hogy a jövőbeni kutatások választ adnak a kérdésre. Különösen izgalommal várják a hosszú távú „Adolescent Brain Cognitive Development” (ABCD) kutatást, amely fiatal amerikaiakat követ majd gyermekkoruktól fiatal felnőttkorig – megvizsgálva, hogy a kannabisz-használat miként hat az agy szerkezetére és különbözik-e a fogyasztók és nem fogyasztók csoportja.

Változások az agy szerkezetében

Szintén nincs egyértelmű bizonyíték, hogy maga a kannabiszhasználat morfológiai változásokat okoz-e az agyban. A kutatók különösen a kéregfelszínt vizsgálják, amely a gondolkodás, döntéshozatal és memória magasabb szintű működéséért felelős.

Korábbi kutatások találtak ugyan különbségeket, de egy 2018-as tanulmány nem talált ilyeneket. 141 kannabiszhasználót hasonlítottak össze 120 kontroll személlyel, három agyi kéregfelszíni tulajdonságot mérve:

• kéregvastagság,
• felületnagyság,
• gyrifikációs index,

és egyik mutató esetében sem találtak eltérést a csoportok között.

Remélhetőleg a korábban említett ABCD-kutatás választ ad majd erre a kérdésre.

Túl kevés humán vizsgálat

A tudományos eredmények között visszatérő minta, hogy rengeteg az állatkísérlet, de nagyon kevés emberi vizsgálat létezik. Ez a helyzet várhatóan változni fog, ahogy egyre többen használják a kannabiszt, főként egészségügyi okból. Ez egyrészt aggasztja az orvosokat, mivel hosszú távú közegészségügyi kockázatokat sejtenek – másrészt lehetőséget ad, hogy újra alaposan kutassák: tényleg butábbá tesz minket a fű, vagy sem?

Lényeg: Kell aggódnod?

Biztosak vagyunk benne, hogy olvasóink nagyon is nagyra tartják az eszüket, és nem szeretnék tovább szívni a füvet, ha tudnák, hogy az elbutít. Nekik némi vigaszt tudunk kínálni: az „ördög salátája” közel sem olyan rossz, mint ahogy a propaganda évtizedekig beállította. De vajon okoz valamennyi kárt, még ha jelentéktelent is? Egyszerűen még nem tudjuk biztosan. És a „mi” itt a tudomány adott állapotát jelenti.

Amíg a kutatók keresik a végső választ, legalább próbáld meg mértékkel fogyasztani, és ne engedd, hogy problémává váljon! Ha pedig fiatal vagy, és még nem volt dolgod vele, talán jobb, ha vársz vele, amíg az agyad teljesen kifejlődik. Így nem érhet hátrány a marihuánától – sőt, talán profitálsz is belőle később.