A „Marihuána” szó eredete és miért tartják rasszista háttérrel bírónak

• 1. 1937 az igazi fordulópont
• 2. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán ne használjuk a „marihuána” szót?
• 3. Összegzés

Az elmúlt évtizedekben pozitív változás történt a kannabisz és annak fogyasztóinak a társadalmi megítélésében, de ha visszatekintünk alig egy évszázadot, könnyen felismerhető, hogyan próbálták a tilalompártiak manipulálni a közvéleményt rasszista és idegengyűlölő gondolkodás felé. 

Hány szót tudsz kapásból, amivel a kannabisz növényt leírják? Weed, ganja, pot, grass, chron, bud, sticky-icky, Mary Jane… a lista szinte végtelen, és államonként, országonként változik. A „marihuána” az egyik legrégebbi szleng kifejezés kedvenc növényünkre, de a nyugati kultúrában való elterjedésének eredete még a legnagyobb kannabisz szakikat is meglepheti.

Az 1900-as évek elején nagy számú mexikói vándorolt az USA-ba, főként a forradalom (1910. november 20. – 1917. február 5.) miatt, amely a határ déli részén zajló paradicsomban tört ki. Ez a nagyszabású forradalom a mexikói szövetségi hadsereg feloszlatását és egy forradalmi hadtest felállítását, valamint a mexikói kultúra és kormányzat átalakulását eredményezte – ugyanakkor megindult az általános instabilitás és terjedtek az atrocitások, amelyek ezen kivándorlási hullámot kényszerítették ki Amerikába.

Még napjainkban is a nagyszabású bevándorlások gyakran hozzák felszínre a nacionalista eszméket, így érthető, hogy az 1900-as évek elején hogyan tekintettek erre. Az amerikai köztudatban már jelen volt az antimexikói érzelem, amit a hatalom emberei könnyen tüzelték. Ne felejtsük el, ez akkor történt, amikor a kannabisz fogyasztása a gyógyászati használaton kívül rendkívül alacsony szintű volt, és a fehér lakosság nagy része teljesen tudatlan volt a növény pozitív tulajdonságairól.

Itt lép színre főhősünk, Harry Anslinger – a Szövetségi Kábítószer-ellenőrzési Hivatal (a DEA elődje) vezetője és egész életében rasszista ember. Anslinger úr nézetei a saját kultúráján kívüli közösségekről legalábbis vaskalaposak voltak, ahogy a drogok minden fajtáját sem helyeselte. A propaganda mestere volt: bár nem ő kezdte a kannabisz korlátozását az Egyesült Államokban (ez egészen 1860-ig, New Yorkig nyúlik vissza), 1930-ra átvette a folyamat irányítását. Olyan idézetek fűződnek a nevéhez, mint:

• „A marihuána az emberiség történelmének legerőszakosabb kábítószere.”
• „Az Egyesült Államokban összesen 100 000 marihuána-fogyasztó van, a többségük afroamerikai, spanyol, filippínó és előadóművész. Sátáni zenéjük, a jazz és a swing a marihuána-használat eredménye. Ez a marihuána arra készteti a fehér nőket, hogy szexuális kapcsolatot keressenek afroamerikaiakkal, előadóművészekkel és másokkal.”
• „A marihuána betiltásának elsődleges oka az, hogy milyen hatással van a degenerált fajokra.”

Ezekből az idézetekből egyértelműen látszik a kannabisz-használókkal és a nem fehér bőrű emberekkel szembeni gyűlölet és betekintést adnak annak a férfinek a lelkivilágába, aki akkoriban a drogellenes hatóságot vezette. Annyira rasszista volt, hogy már az 1920-as években is „őrülten rasszistának” tartották, amikor a rasszizmus hétköznapi jelenségnek számított, és bizonyos tisztelettel fogadták.

1937 az igazi fordulópont

Az 1937-es Marihuánaadó-törvénnyel indult a kannabisszal kapcsolatos zűrzavar és hazugság, ami ekkor vetette meg igazán a lábát a köztudatban – és mindez a névvel kezdődött. Egészen ekkorig Amerikában nem volt szokás a kannabiszt marihuánának nevezni. Anslinger kihasználta a köztudatban lévő félelmeket: összekapcsolta a növényt egy olyan társadalmi csoporttal, akit már így sem kedveltek. Azáltal, hogy átnevezte a kannabiszt marihuánára, és egy idegen, mexikóiak (és afroamerikaiak) által használt szerként festette le, sikerült támogatókat szereznie a kannabisz-ellenes kereszteshadjárathoz olyanoktól is, akiket amúgy nem érdekelt volna a téma. Ez a manipulációs stratégia rengetegszer visszaköszön a történelem során azok részéről, akik tömegeket akarnak irányítani – és ma is széles körben alkalmazzák.

Anslinger egy másik manipulációs trükkje az volt, hogy a tömegmédia saját szószékeként használta fel. William Randolph Hearst kiadói támogatásával egy személyes kereszteshadjáratot indított, amit „Gore Files”-nak nevezett el. Ezeket a történeteket országos szinten sugározták, így terjesztve az egyre növekvő kannabiszellenes érzelmeket saját államából az egész országra. Az eseteket rendőrségi jelentésekből kiragadott részletekkel tálalták, azt a látszatot keltve, hogy a bűncselekményeket kizárólag „Reefer Madness” (Spangliőrület) állapotban lévő kannabisz-fogyasztók követik el. Ezt a kifejezést választották a mára hírhedtté vált 1937-es film címének is, amely jelentős fordulópontnak számított a kannabisz-használók társadalmi megítélésében.

A kannabisz tilalma mindig is aránytalanul érintette a színes bőrű és kisebbségi közösségeket, nem kis részben azért, ahogyan kezdetben megjelent a köztudatban. Fontos, hogy megértsük a növény történelmét és azokat az eseményeket, amelyek kriminalizálásához vezettek, mert még ma is folytatjuk a harcot a tilalom végleges megszüntetéséért.

Ez azt jelenti, hogy egyáltalán ne használjuk a „marihuána” szót?

Nem, természetesen nem. A „marihuána” kifejezés évszázadok óta használatban van, és ez a jövőben sem lesz másként. Ami viszont fontos, hogy tisztában legyünk a szó mögötti történelemmel. Ugyanakkor mindannyiunknak törekednünk kell arra, hogy pontosabb és szakszerűbb kifejezéseket használjunk a kannabiszról szóló beszélgetéseknél. Ez a szemléletváltás már el is kezdődött; a „kannabisz” kifejezést egyre többen az euforizáló fajokra értik, míg a „kender” szó a nem euforizáló változatok megnevezése lett.

Fontos odafigyelnünk a „marihuána” szó használatával járó faji összefüggésekre is. Meg kell értenünk, hogy a növény története mindig is összekapcsolódott a faji kérdésekkel, és a róla folytatott párbeszéd hozzájárulhat vagy árthat is az ügynek. Kezdjük el tehát! Amikor különféle kannabinoidokról beszélünk, törekedjünk, hogy a helyes elnevezéseiket használjuk, mint például THC, CBN, vagy CBD. A pontosabb és szakszerűbb terminológia használatával hozzájárulhatunk a kannabisszal kapcsolatos tévhitek és félreértések eloszlatásához.

2. Összegzés

Íme tehát, a marihuána szó eredete, és ahogyan az elválaszthatatlanul összefonódott a rasszizmussal. Legközelebb, ha valaki azt állítja, hogy a kannabisz kapudrog, vagy erőszakos viselkedéssel hozza összefüggésbe (mely szerencsére ma már ritka vád), csak jusson eszedbe a szó története, és hogy hogyan használták fel egy egész közösség démonizálására. Legközelebb pedig, ha valakit hallasz ezt a kifejezést használni, gondolkodj el, hogy megosztod vele a szó valódi eredetét. Csakis másokat oktatva remélhetjük, hogy megváltozik a kannabisz és fogyasztóinak negatív megítélése.

A kannabisz valódi gyógyhatású növény, és szerencsések vagyunk, hogy olyan korban élhetünk, amikor akár beszélhetünk róla, sőt rekreációs vagy orvosi célból hozzá is juthatunk.