Ebben az epizódban Sasha, azaz a Joint Doctor lesz a vendégünk a Fast Buds Talks-ban. Természetesen körüljárjuk, hogyan születtek meg az első autók és miért nevezte el a fajtát Lowrydernek. Beszélünk arról is, mennyire elképesztőek a mai automata fajták, és mit hozhat a jövő. 

Olvasd el ennek az exkluzív interjúnak a teljes leiratát lent, vagy nézd meg videó formában, ha úgy jobban szereted!

 

 

Sebastian Good: Valahol biztos 4:20 van, és nagyon örülök, hogy ma csatlakoztok hozzánk erre a különleges Fast Buds Talks epizódra, mert ma igazi kannabisz királyi család tagja van itt velem. Igen, maga Sasha, a Joint Doctor. Hogy vagy, Sasha? 

 

Sasha: Nagyon jól, köszi. És te, Sebastian?

 

Sebastian Good: Nagyon jól vagyok. Egy pillanatra beszélgettünk felvételen kívül. Most épp hőhullámot élünk át, te is, én is. Én Dél-Spanyolországban vagyok. Te most hol pihensz? 

 

Sasha: Quebecben vagyok, Montreal-tól keletre. 

 

 

Sebastian Good: Oké, várj egy másodpercet, mert magamat kell elhelyeznem. Ez elég közel van ahhoz, ahonnan valójában származol, igaz? 

 

Sasha: Ó, igen. Tulajdonképpen az út túloldalán lakom attól, ahol felnőttem. Egy pár éve jöttünk vissza ide a feleségemmel, vettünk egy kis farmot. Nagyon szép környék, Vermont határán. 

 

Sebastian Good: Szuper, az lehet most igazán gyönyörű, főleg nyáron, tavasszal, ősszel – de mi van a telekkel? Nem vagyok nagy rajongója a nagy hidegnek. Ott ugye tényleg hideg tud lenni, nem? 

 

 

 

 

Sasha: Igen, rendesen hideg. Le tud menni akár mínusz 30-ra is. Ez a leghidegebb, ami lenni szokott. Általában januárban vagy februárban. Sok hó esik, így rengeteg a téli tevékenység. Quebecben szeretjük a telet, jégkorong, síelés, vagy bármi, ami jégen zajlik, boldoggá tesz minket. Szóval én szeretem a telet, sőt hétvégente dolgozom is egy sípályán, hogy formában maradjak és mozogjak.

 

Sebastian Good: Ó, igen, ezt mondtad is a Spannabis alatt, mintha említetted volna, hogy sípályán dolgozol. Nekem is volt utazós-munkavállalói vízumom Kanadába. Ez úgy 12 éve volt. Végül, mondhatnánk hiba volt, de valójában nem, mert New Yorkban kezdtem, tíz nap múlva megismertem a feleségem, három hónappal később összeházasodtunk. Ennek eredményeképp már nem jutottam el végül Kanadába dolgozni. A sípálya pont az volt, amit terveztem, akartam liftnél vagy hasonlónál dolgozni, hogy szabadidőmben mehessek snowboardozni akár ingyen is. 

 

 

Sasha: Pontosan ez az elképzelés. Tényleg csodás a hegyen dolgozni, a szabadban lenni. Mindegy milyen az időjárás. Ez a lényeg, bármikor síelhetsz, amikor csak akarsz. 

 

Sebastian Good: És a feleséged is onnan való? Mert az a csodás ebben, hogy együtt tudtok lenni családtagokkal, velünk ez hiányzik, mivel a feleségem az Egyesült Államokból van, mi nem tudunk annyit a családdal lenni, de nektek megadatik. Ez a legjobb benne.

 

Sasha: Ez is az egyik fő ok, amiért visszajöttünk ide, mert korábban mi is költöztünk nem keveset. A szüleim mindig nagyon szoros családi, baráti hálóban éltek. Sőt, még egy nyári fesztiválunk is van. Nem is tudom, meséltem-e róla.

Shazam Festnek hívják. Jövő hétvégén lesz. A családom szervezi, a bátyám, én, és rengeteg önkéntes. Egy hétvégi fesztivál: zene, akrobaták, különféle programok a családi farmon, a szüleim farmján. Szóval, ha valaki a környéken van, nézze meg a Shazam Festet. 

 

Sebastian Good: Ég a vágyam, hogy eljussak rá, de ki tudja, hány ezer kilométerre vagyok most. Nem hiszem, hogy most menni tudnék. De egyszer biztosan átruccanok. Annyi barátom van már az internetes kannabisz közösségből, akikkel csetelek Instagramon. Mindig megnézném, hol laknak, hol termesztenek, milyen a füvük! 

 

Sasha: Természetesen! Ha erre jársz, elviszlek, bemutatom az itteni legális meg az underground szakmát is, összekötlek emberekkel.

 

 

Sebastian Good: Egyszer biztosan felhívlak, Sasha, most indulok, viszem a kamerámat is, videózunk, aztán megosztjuk a közösséggel! 

 

Sasha: Naná. 

 

Sebastian Good: Na szóval, te most dolgozol a Doctor's Choice-nál is. Tudjuk, Lowryder, minden ilyesmi, hamarosan erről részletesen beszélgetünk. De más projektekben is részt veszel, nagyon aktív vagy a kannabisz iparban. Mivel foglalkozol mostanában? 

 

Sasha: Az egyik, amin most dolgozom, az egy feldolgozó üzem, amit két barátom indított Montrealban. J2Science a neve. Termékfejlesztésre vettek fel, konkrétan hasis készítésre. Ebben van tapasztalatom, évek óta csinálom, főleg levél- és aprólék felhasználásával. 

 

Sebastian Good: Hogyan csinálod? Száraz szitálás, vagy jeges vízzel mosod? 

 

Sasha: Most jeges hasist készítünk, tiszta vízzel, nagyon jó minőségű leveles aprólékból. Különösen egy Black Cherry Punch nevű fajtát használunk, ez most népszerű.

Sebastian Good: Jól hangzik!

 

Sasha: Tényleg kiváló termék, ráadásul nagyon erős is. 70%-os THC-s tesztünk is volt. Kézzel készül, mert rájöttünk, hogy ezt nem lehet nagyüzemi méretben, géppel tökéletesen utánozni. 

 

Sebastian Good: Ez ugyanaz, mint a kézműves kannabisz és a tömegtermelés különbsége, igaz? Valahogy az a kis plusz benne van. Nem csak a szeretet, hanem a tapasztalat is. Ezért jobb egy kicsivel. 

 

Sasha: Pontosan. Jó tudni, honnan jön a kannabiszod. Az egyik nagy hiba itt a legalizációval, hogy azt hitték, minden nagyüzemi lesz, kézzel nem csinálja már senki, minden tömeges. De az emberek rájöttek, nem akarnak ipari gazot, hanem minőséget szeretnének.

 

Sebastian Good: A termesztésnél kezdődik minden, a személyességen múlik minden. A gép sosem fogja azt tudni, amit tapasztalt szem lát (például, hogy ennél a növénynél káliumhiány van, külön adok neki). A végén a trimmelés is számít, kevesen kedvelik, ha gép vágja a növényt. Az más.

 

Sasha: Így van. De most visszatér minden a kistermelőkhöz, mert sok nagyüzem csődbe ment. Viszont nehéz beszállni kicsiben.

 

 

Sebastian Good: Így megy ez minden iparágban. Az emberek felismerik, mi a jó. Úgy érzem, jó úton haladunk. 

 

Sasha: Hát igen. Próbáltam évek óta elérni, hogy mi is tudjunk magot termeszteni a kanadai piacra.

Orvosi termelőként kezdtem, kisüzemben, aztán próbáltam átmenni a legális iparba, magokat és Doctor's Choice-t Kanadába hozni.

De sajnos még nem tartunk ott. Egy másik projekten is dolgozom, bár erről még nem beszélhetek sokat, amíg nincs meg minden engedély. Nagyon remélem, hogy hamarosan lesz hír. Van egy üzemünk pár barátommal, ahol majd kannabisz mag márkák inkubátoraként működünk Kanadában. Nem csak a Doctor's Choice-nak. 

 

Sebastian Good: Tehát azért, mert a magokat ott kell előállítani Kanadában, nem lehet importálni, ilyen okból?

 

Sasha: Igen, lényegében kutatási célokra importálhatsz kannabisz termékeket, de ha el akarod adni Kanadában, itt kell őket megtermelni. 

 

Sebastian Good: Hasonló Thaiföldön és Németországban is. Remélem előbb-utóbb ezek is könnyebben mennek majd. 

Sasha: Elképesztő. Jó lenne. És a társadalmi oldal? Spanyolországban legalább van ilyen koncepció. Sokkal ésszerűbb, mint a kanadai legalizációs modell. Itt inkább csak kereskedelmi, nem igazi legalizálás. 

 

 

Sebastian Good: Ez mindenhol finom határon van. Még mindig van szürke és feketepiac, mert a kicsik nem tudják belépni a legális rendszerbe, kimaradnak, a nagy pénz nyomul be. Spanyolországban az sem ideális, hogy nincs pontosan meghatározva, hány növény engedélyezett személyenként – ez bizonytalan jogi helyzetet teremt. Jobb lenne, ha ezt egyszerűbben szabályoznák. Gondolom, te többet megéltél ebből a szempontból. De van egy kérdés, amit mindenki szeretne tudni: Miért Joint Doctor a neved? Honnan ered ez? 

 

Sasha: Ez jó kérdés. Be kell valljam, talán senki sem kérdezte még így, de vissza kell mennem főiskolás koromba, 20 éves voltam akkor. Már termesztettem néhány növényt és ismertek a kannabisz szeretetemről. Egy barátommal, Paullal voltunk egy sípályán viharban, és valahogy tekertem egy jointot, mielőtt felértünk a hegy tetejére a hóviharban. Híre ment, hogy jó joint tekerő vagyok. Egyszer megjavítottam Paul egy gyengén tekert cigijét, ő meg mondta: "Haver, te vagy a Joint Doctor!" Így ragadt rám a név. 

 

Sebastian Good: Zseniális. 

 

Sasha: És később DJ névként is használtam, pár évig reggae zenét játszottam bulikon. Így kezdtem publikálni is álnéven cikkeket írni. 

 

Sebastian Good: Én sem a valódi nevemet használom, a Good nem az eredeti vezetéknevem, csak így lett. Igazából a Philip a keresztnevem, de senki nem hív így. Lehettem volna Phil Good! 

 

 

Sasha: Dr. Phil Good már létezik. 

 

Sebastian Good: Igaz. Kicsit szeretnék visszamenni a múltadhoz, mert érdekes a családi háttered. Nagyvárosok után én is vidékre vágytam, termesztéssel szeretnék foglalkozni, még ha még nincs is farmom. A tiéd ilyen család? 

 

Sasha: Pontosan. A szüleim a városból költöztek vidékre a születésem idején, hogy egészségesebb, önfenntartóbb életet éljenek, termesszenek, állatokat tartsanak. Kis farmot vettek, kecskéket neveltek. Teljesen más gyerekkorom volt, fontos része volt a kannabisz – sosem tabu, inkább közös családi szál volt. Apám is termesztett, ismert volt a jó minőségű füvéről a környéken. Sajnos később problémái lettek a törvénnyel, börtönbe is került egy évre. Akkoriban 11 éves voltam. 

Ez után hamarabb kellett felelősséget vállalnom a farmon, de végül pozitív tapasztalat lett: apám formába jött a börtönben, együtt sportolni kezdtünk, én feleltem a növények locsolásáért, így indult nálam a termesztés is. Folytattam egy kis családi hagyományt, apám volt az egyik legjobb termesztő errefelé. 

A '70-es években itt még nem volt sok termesztő, főleg importált, magos fű volt. Apám fűje különleges volt, még ma is nagy rajongója, együtt járunk konferenciákra is. Még mindig teszteli a fajtáimat a kertjében.

 

 

Sebastian Good: Remek tesztelő lehet. Remélem, én is leszek egyszer családtagjaimnak teszttermesztő, mert nálunk sincs negatív konnotációja a kannabisznak, a gyermekem is kérdez, el kell magyarázni, de fontos, hogy őszinte legyen az ember. Örülök, hogy organikus életmódot éltetek már akkoriban. 

 

Sasha: Abszolút, akkoriban kezdett terjedni a biodinamika, apám tagja volt a helyi organikus szervezetnek, segített megszervezni az első biogazdásztanúsító rendszereket. Sokat utazott, Peruban kávétermesztőket tanúsított; ma már világméretű az organikus piac, de apám ott volt a legelején. 

 

Sebastian Good: Szerinted ettől is lett különleges az apád füve? Mert organikus termelést folytatott? Nekem az a tapasztalatom, a bio növények íze mindig jobb. 

 

Sasha: Egyértelmű, az ízen is megmutatkozik, egyszerűen nincs helyettesítője annak, hogy élelmiszerből vagy kannabiszból jó minőséget vigyél be a szervezetedbe, és közben javítod a talajt, óvod a dolgozók és fogyasztók egészségét. 

Sebastian Good: Ez így van, legfőképp gyerekeim mellett, nálunk sincs vegyszer a kertben. Jó érzés látni, hogy gyerek a föld közt nő fel, bogarakat gyűjt, mutogatja anyának, az meg szalad; nagy nevetések ezek otthon.

 

Sasha: Nagyon menő, látszik, hogy megvan benne az érdeklődés a természet iránt. 

 

Sebastian Good: Nagyon büszke vagyok rá, és azt is mutatja, hogy jó úton vagyunk, amikor kikerülünk a városból. Ahogy megszületett a gyerekem, én már mondtam a feleségemnek, hogy nem hiszem, sokáig bírom a városi életet. COVID alatt nagyon érezte, hogy szüksége van kertre, szabad térre, főleg amikor szabályosan hetekig ki sem mehetett a lakásból. 

 

 

Sasha: Sokan így éreztek, ezt a vágyat a szülők is érezték a '70-es években, vissza a természetbe, fenntartható életbe. És már az is sokat jelent, ha néha kijutsz vidékre, mert a városi bezártság mindenkiből előhozza a természet iránti vágyat, még ha valaki ezt nem is tudja magáról. 

 

Sebastian Good: A termesztés is más élmény.

Különleges kapcsolatot alakítasz ki a növénnyel, így valahogy még finomabbnak is tűnik a termésed. 

 

Sasha: Mindig, minden növény, amit szeretettel nevelsz, csodálatos lesz. 

 

Sebastian Good: Visszatérve arra, hogy az apádnak egy évet börtönben kellett töltenie: ez hogyan befolyásolta a te viszonyodat a növényhez és a hatóságokhoz, hiszen szembesültél vele, hogy mások negatívan látják a kannabiszt? 

Sasha: Ugyanúgy éreztem, mint te. Az, ami apámmal történt, félelmet keltett bennem a rendőrségtől, a hatóságoktól. Összeesküvés részese lettél, vigyázni kellett, kivel miért beszélsz, mit teszel. Mindent óvatosan csináltam, szerencsém volt, hogy csak kevésszer voltam rizikós helyzetben. Nagy megkönnyebbülés, hogy ma már nem kell félnem emiatt. De be kell vallanom, néha biztos előjön ez a félelem még most is.

Legális lehetőségek, orvosi engedély miatt most már vállalhatom magam, a nevemet, az arcom. Jó dolog képviselni ezt, és tudom, ha bármi történik, már nem a világ vége, hiszen nem kemény drogokkal foglalkozunk. 

Mostanában jobb a helyzet Kanadában. Ha Németországban élnék, nem tenném ezt. Spanyolországban is hat növény a maximum, biztonságból sem viszem ki a házból a kannabiszt. Félek a rendőrségtől. De bennem egy idő után kialakult a növény iránti szenvedély. Mikor jött el ez nálad? 

 

 

Sasha: Az életem akkor vett más irányt, amikor 16 évesen motorbalesetet szenvedtem. Hosszú lábadozás jött. Azon a nyáron egy nagybátyám (aki földmunkás volt) bevezetett a füstölésbe, ami segített kijönni a burokból, sőt a fájdalmat is oldotta. Ez életmentő volt; együtt kezdtünk termeszteni. 

 

Sebastian Good: Értem. 

 

Sasha: Kiváló genetikáink voltak, például a Sensi Seeds-től Big Bud, ő jó termesztő volt, sokat tanultam tőle. Előszeretettel termesztettünk erdőben, gerilla módra, zsákokban vittük be a komposztot a sűrű vadonba. Volt ebben egy kis izgalom is. Nagyszabású, csodás növények lettek, mindenki szerette a füvemet, az egész nyár erről szólt. Később is életforma maradt, egyetemi tanév után mindig visszajártam termeszteni. 

 

Sebastian Good: Az első saját növényeim nekem is ilyen gerilla módon voltak, de Németországban nem olyan a természet, mint Kanadában, ott hamarabb eltűnnek. Nálunk nem volt lehetőség így szabadon termeszteni. De te ezek szerint mindig folytattad akármerre mentél, sosem hagytad abba?

Sasha:

Pontosan. Ezért is született a Lowryder és az autoflower, mert olyan növényt akartam, ami bárhol termeszthető, akár télen bent, akár nyáron a kertben, nem igényel sok energiát.

De Vancouverben voltam egy meghatározó időszakban, miután felnőttem, befejeztem a sulit, a barátnőmhöz költöztem Vancouverbe, ahol igazi kannabiszbarát hangulat volt. 

 

Sebastian Good: Akkor volt ott Jorge is, igaz? Mielőtt Európába jött volna, mindenki Vancouverben volt akkor. 

 

 

Sasha: Jorge korán ott volt, de volt például Marc Emery is, "Prince of Pot" néven futott. Boltja volt, ahol magokat árultak, a rendőrök nem nagyon zaklatták a fű miatt, mert Vancouverben nagyobb gondok is voltak. Vancouver igazi inkubátora lett a kannabisznak, ott kezdett el mindenki üzletbe fogni. Dolgoztam is pár hónapot Emery Cannabis Culture magazinjánál, ott kezdtem publikálni is.

Innen már hosszú a történet, de lehetőségem nyílt Lengyelországba menni ipari kender tanulmányozására. 

 

Sebastian Good: Tudom, ott komparatív kísérletet is végeztél, ugye? 

 

Sasha: Igen, akkor a Lowryder szülői, vagy azok elődei közül valóban csak egy volt egy tesztelt fajta a többi között. Elvittem az összes magomat, és egy második évben már összehasonlító kísérletet is tudtam csinálni egy üvegházban Lengyelországban.

Hivatalosan kendert tanulmányoztam, de mindenki tudta, hogy igazából a THC-s kannabisz érdekel.

Így aztán kaptam egy részt az üvegházból kísérleti célra. Ekkor az egyik szülőnövény virágzott nagyon korán, gyorsan – ez volt később a Willy's odd, elődje a Lowrydernek. Akkor még nem is értettük teljesen, mink van a kezünkben.

 

 

Sebastian Good: De mielőtt belebonyolódnánk: beszéljünk részletesen a Lowryderről, hisz ez az, ami a nevedhez fűződik. Tényleg 20 éve jelent meg a Lowryder?

 

Sasha:

Pontosan. 20 éve, 2003-ban adtuk el az első Lowryder magokat. Az első generáció volt ez, de már évek óta fejlesztettük akkor is.

 

Sebastian Good: Mi vitt el a nemesítés irányába, el az elsődleges terméstől? Mi indította ezt az érdeklődést? 

 

Sasha: Egy idős, bölcs ismerősöm, Antonio, mexikói raszta, nagyon sokat tudott a kannabiszról. Nála volt egy bizonyos maggyűjtemény, ebből kaptam én is, például a Mexican ruderalist. 

 

Sebastian Good: A híres Mexican Rudy – minden auto-fan ismeri! Ez az ős, igaz? 

 

Sasha: Pontosan.

Az volt a különleges ebben a Mexican ruderalisban, hogy például egy évben, amikor senkinek nem volt fűje július közepén, meglátogattam Antoniot, és neki már száradtak a növényei – nagyon kicsik, de készre virágoztak már nyár közepén. Nem volt túl erős, de akkor nagyon jól jött. 

 

Sebastian Good: Jobb, mint a semmi. 

 

Sasha: Jobb, mint a semmi. Ezekből a magokból én is és a barátom, Christian is kaptam. Ahogy farmról kollégiumba, majd városba költöztem, egyre kisebb, gyorsabb növényeket kerestem, amik diszkréten, gyorsan nőnek. 

 

Sebastian Good: Ez értelmet ad: a diszkrét, kisméretű növényekre volt szükséged.

 

Sasha: Pontosan. Egyre inkább a kis, kompakt fajták érdekeltek. Sok keresztezés nem működött, a Lowryder több évbe telt, mire izoláltuk a megfelelő tulajdonságokat.

 

Sebastian Good: Tehát ti Christian-nal együtt kezdtétek a keresztezési kísérleteket, hogy hibrideket alkossatok? 

 

 

Sasha: Pontosan. Volt egy vendégszobánk Vancouverben, Christian az egyik, én a másik oldalon termesztettünk, majd mindent mindennel kereszteztünk.

Többek között ruderalist kereszteztem William's Wonderrel és Northern Lights #2-vel, valamint sok más fajtával. 

 

Sebastian Good: Ezek a magok a gyűjteménybe mentek, vagy azonnal dolgoztatok velük?

 

Sasha: Kis tételekben nőtt, kevés volt az idő és a lehetőség, de valami új, könnyen termeszthető, bárki számára elérhető dolgot akartam alkotni. Akkor még nem tudtuk, hogy ez egy teljesen új kategóriát teremt majd! 

 

 

Sebastian Good: Miután elkészült, kapott már nevet is? 

 

Sasha: A magokat Lengyelországba vittem, ezek voltak az első generációk. De az F1-generációk (amik automata és nem automata keresztezésből jönnek) gyorsabbak, de nem teljesen automata jellegűek. Csak 2-3 generációval később jelent meg az autoflower tulajdonság. 

 

Sebastian Good: Ott, Lengyelországban történt az első keresztezés/inbreeding?

 

Sasha: Pontosan. Aztán visszamentem Kanadába Saskatchewanba, napközben ipari kendert termesztettem, esténként pedig dolgoztam a saját fajtáimon. 

 

 

 

Sebastian Good: Érthető. 

 

Sasha: Barátom pincéjében termesztettünk, ott fedeztük fel, hogy két hét után 24 óra világítás mellett is megjelentek a hím virágok, teljesen automata módon; azóta sem láttam ilyet. Itt olvasztottunk össze mindent, a következő generációban már 100% automata növények jöttek, ekkor még Willy's automatic néven. 

 

 

Sebastian Good: A William's Wonderből indult, az volt a kedvenced is, ugye?

 

Sasha: Igen, nagyon szerettem a Williest, az első generációkban még érződött az íze is. Aztán egy magazint, a Lowrider-t (amerikai lowrider autókról szólt) olvastam, innen jött a név – mivel mexikói felmenője is volt a növénynek, így „y”-nal átírva lett Lowryder.

 

Sebastian Good: Teljesen logikus. 

 

Sasha: Onnantól kezdve már stabil volt az auto-gén, de az Interneten keresztül, fórumokon terjedt el igazán az ötlet, például az overgrow.com-on és később az én Hybrid fórumomon is.

 

 

Sebastian Good: Elérhetővé tetted bárki számára, nem csak nagy termesztőknek. 

 

Sasha: Pontosan. A kis termesztőket céloztam meg, akik maguknak szeretnének. Nem tudhattuk, hogy egy teljesen új kannabisz kategóriát indítunk ezzel. 

 

Sebastian Good: Hogyan folytatódott a Lowryder fejlesztése? 

 

Sasha: Az első generációban kicsit túl sok volt az inbreeding, ezért új génekkel, például Diesel Ryderrel, Chronic Ryderrel frissítettem. A Lowryder 2 pedig a Santa Maria brazil fajtából jött keresztbe. Ez lett igazán stabil és népszerű, ez terjedt el igazán. 

 

Sebastian Good: Ezek még mind reguláris magok voltak vagy már feminized is jelentek meg? 

 

Sasha: Az elején reguláris magok voltak, később kezdtünk feminized-ot is készíteni, de annak a technikájára rá kellett jönni. 

 

Sebastian Good: Akkor még mindegyik a feketepiacon ment, ugye? 

 

Sasha: Teljes mértékben. 

 

Sebastian Good: Változott valami, amikor orvosi engedélyt kaptál? 

Sasha: Igen. Évekig volt orvosi termesztő engedélyem, kijelölt pácienseim voltak, akiket elláthattam. Ez nem volt kereskedelmi engedély, de legalább nyugodtan, rendőrök nélkül dolgozhattam a saját üvegházamban. Bár ez sok feladattal járt, főleg mások ellátása miatt, de a nemesítés volt a cél, és szerencsére szabadon fejleszthettem új fajtákat. 

 

 

Sebastian Good: Ismerős, otthontermesztőként is sok a tesztelés, az apró nemesítés, fárasztó, főleg amikor másnak próbálsz segíteni. 

 

Sasha: Pontosan. Orvosi termesztőként igyekszel maximális terméshozamot elérni, hogy életben maradj, de a páciensektől ritkán jön vissza sok pénz. De jó érzés volt saját üvegházban, szabadon mutogatni, akár barátokat, látogatókat fogadni, mint egy kannabisz-turizmusban. 

 

Sebastian Good: Egyszer biztosan csatlakozom, és jövök egy Joint Doctor kannabisz túrára! Egyébként a legalizációval kapcsolatos őrült túlzásokat te is tapasztalod, igaz? 

 

Sasha: Igen, túlzásba vitték a szigorú szabályozást, mintha valami veszélyes vegyi anyagról lenne szó, rengeteg felesleges szemét, adminisztráció, mindent kis csomagban kell árulni, rengeteg hulladék lesz. 

 

Sebastian Good: Tényleg pazarló, ráadásul nem is jó. Egy sima üvegedényben hónapokig friss marad, plastic zacskóban csak morzsa lesz. 

 

Sasha: Pontosan, elveszi az élményt. Szerencsére még hosszú út áll előttünk, a harc még nem ért véget. 

 

Sebastian Good: Nem is fog, amíg mindenhol nem lesz teljesen legális. De ha edukációval segítünk, egyre jobb lesz az elfogadás is. Jó lenne, ha a kannabisz stigma is leépülne, mint az alkoholé vagy cigarettáé. 

 

 

Sasha: Köszönöm a hozzád hasonló embereknek, akik edukálnak! 

 

Sebastian Good: A tudásmegosztás, a stigma oldása a fontos – mert legálissá nem én tehetem, de dobozból kihozni a növényt igen. Másnap például volt egy társas összejövetel nálam, mindenhol alkohol az asztalon – sörök, borok, gin-tonik, én meg, amikor észrevettem hogy a grinderem kint van, eszembe jutott, gyorsan elpakoltam (gyerekek miatt is), holott alkohol mindenhol maradt. Gondoltam is magamban: bolond vagyok? Mindenki simán issza a saját italát, csak a kannabiszt kell elrejteni. Pedig mennyivel veszélyesebb néha az ital, mint egy joint. Ezt te mint Joint Doctor biztos érted. 

 

Sasha: Teljesen! Bár nem vagyok valódi orvos, anyám igen, de lehet kiérdemeltem a díszdoktor kannabisz címet! 

 

Sebastian Good: Majd szerzek neked egy ilyen oklevelet is! 

 

Sasha: Tökéletes, köszi! 

 

Sebastian Good: Milyen érzés volt, amikor a Lowryder, a "babád" elindult a nagyvilágban? Milyen érzés, amikor saját genetika, saját projekted fut be így?

 

 

Sasha: Akkoriban nagyon izgalmas volt, főleg amikor más nemesítők, szakmabeliek is elfogadtak, kezdtek felnézni rám, egyenrangúnak tartani. 

Eljutottam odáig, hogy azokkal a neves nemesítőkkel találkozhattam, akiket régóta csodáltam, és egy közösség részévé váltam. De mindig tovább akartam fejlődni, sosem vagyok teljesen elégedett. 

 

Sebastian Good: Sosem lehet kész! De az fantasztikus, hogy a fiatalabb generáció is tőled inspirálódik, saját fejlesztésű automata fajtákat alkotnak Lowryder alapokból. 

 

Sasha: Ez az egyik legjobb érzés. A Lowryder egy korszakot indított el, azóta rengetegen vitték új szintre ezt a gént, nagyobbá, erősebbé, színesebbé tették az autoflowereket. Nem én csinálok mindent, sokan jobbak, gyorsabbak, de örülök, hogy így része lehettem. 

 

Sebastian Good: Akárhogy is, ma már annyi új, remek autoflower fajta van, sőt, most is épp egy Devochkát csíráztattam! Új generációs automatákról mit gondolsz?

 

Sasha: A magpiac hihetetlenül innovatív lett, minden nagyon gyorsan változik. Ez olyan, mint a zeneipar: nincsenek steril ötletek, minden inspirációból épül tovább, jönnek az új remixek is. 

Valaki kitalál valamit, más átformálja, és máris új generáció születik. Minden gyorsabb, mint valaha.

 

 

Sebastian Good: Az automata növények gyors ciklusa miatt folyamatosan lehet újakat nemesíteni. Nem lehet csak klónozni, folyamatosan fejleszteni kell! 

 

Sasha: Abszolút, saját tapasztalatból is tapasztalod. Fast Buds is nagyon innovatív, sosincs megállás az új fajtáknál, különösen a marketing is más szintre került.

Muszáj követni a tempót, mert annyira gyors minden!

 

Sebastian Good: Az új ízek, terpének, "desszert" fajták is egyre keresettebbek, Kaliforniában már tíz éve hódítanak. Banán, eper, cseresznye ízű fajták! És mennyire lehet magas a THC – például mi is indítottuk Strawberry Gorilla-t, ami 28.417%-ot produkált az American Autoflower Cupon. 

Sasha: Ez mindent elmond, nincs miről tovább beszélni – a modern autók már egyenrangúak a fotoperiodikusokkal. 

 

Sasha: Lezártuk, ez már nem téma! 

 

Sebastian Good: Hogyan látod például az új termesztői rendszereket, például az automata öntözőrendszereket (pl. megapot)? Kanadában például Canamatoes 60-literes zsákokban, 24 órás világításban 1 font/növény hozamot ér el autoflowerrel! Ez önmagáért beszél. 

 

 

Sasha: A minőség meglepett. Sok autoflower volt gyönyörű, például egy auto purple punch is. Mindig is szerettem a lila árnyalatokat. 

 

Sebastian Good: Szerintem észrevetted az én Tropicana Cookies-omat, ami végül nyert is. Az majdnem fekete volt! 

 

Sasha: Biztosan, számok alapján bíráltunk, így nem tudtam konkrétan melyik melyik volt, de nagyon emlékezetesek voltak egyesek. 

 

Sebastian Good: Eléggé betéphettél a végén, ugye? 

 

Sasha: Olyan magas voltam, mint talán soha! 24 óra alatt 20-30 fajtát is megkóstoltam, aztán mentek az interjúk – vicces volt!

 

Sebastian Good: Ilyen napokon interjú előtt semmit nem fogyasztok, különben nem tudok fókuszálni egyik témára sem. 

 

Sasha: Ugyanez nálam is, interjú előtt inkább józanul szeretek maradni. 

 

Sebastian Good: Az Autoflower World Cupon, ha jól tudom, te is díjat nyertél, igaz? 

 

Sasha: Igen, második helyezett lettem Doctor's Choice 1-gyel, sativa kategóriában! 

 

 

Sebastian Good: Úgy, hogy nem is tudtad, hogy beneveztek! 

 

Sasha: Így van, csak utólag tudtam meg, hogy az én fajtám volt, nagyon kellemes meglepetés volt, hivatalos elismerés és trófea. Remekül szervezett esemény volt! 

 

Sebastian Good: Nagyon jó hangulata volt! Egy közösségi verseny, sokféle bírálóval. 

Az ilyen események, mint a Spannabis, lehetőséget adnak kis cégeknek, magánszemélyeknek is, hogy megméressék magukat nemzetközi mezőnyben. Bárki nevezhet, részvételi díj nélkül is van lehetőség nyerni. 

 

Sasha: Abszolút igaz, ezért is szeretem. 

 

 

Sebastian Good: Sasha, szerinted hol tartanak majd az autoflowerek 5, 10, vagy akár 20 év múlva? 

 

Sasha: Szerintem több figyelem lesz a különféle kannabinoid profilokon, nem csak THC, hanem speciális kombinációk, CBD, CBG stb. is megjelennek, valamint stabilabb ízek. 

 

Sebastian Good: És a stigma, ami még mindig van az autók iránt – szerinted ez eltűnik? 

 

Sasha: Teljesen, már most is sokat enyhült. Az átlagemberek körében nem is igazán van stigma, inkább az "öregiskolás" growerek tartanak ki a régiek mellett, ami rendben is van, van, hogy nekik jobb a regular strain. De a kereskedelmi piac is nyitni fog az autók stabilabb verziói felé. Ez idő kérdése. 

 

 

Sebastian Good: Szerintem is csak idő kérdése, hogy mindenki megtalálja a saját stílusát. Sőt, pont a tapasztalt growerek szoktak néha túl sokat kezelni egy autoflowert, holott ezekhez elég a szeretet és minimális beavatkozás. 

 

Sasha: Pont ez a lényeg, nem kell túlgondolni, hanem figyeld a növényt, ne túltrágyázd, egyszerűen szeresd és ismerd meg, minden körülmény más. 

Sebastian Good: Pontosan! Ne bonyolítsd, ne erőltesd, csak szeresd a növényt, mutatja majd magát! 

 

Sasha: Minimális beavatkozással dolgozom autóknál, inkább jó kezdést kell adni nekik, hiszen rövid a ciklus. Ha jó a talaj, élő talajban, elegendő tápanyag van a kezdetektől, a növény úgyis talál magának mindent, csak nem kell túlzásba vinni a "gondoskodást". 

 

Sebastian Good: Én például száraz szerves tápanyagot, super soil-t keverek be előre, majd csak komposzt teával öntözök, minden ott van a talajban. Ha élő a talaj, a növény magának megtalálja amit kell. 

 

 

Sasha: Pontosan. Tanulj meg "olvasni" a növényen: ha például nitrogénhiányos, reagálj rá, de ne vidd túlzásba! 

 

Sebastian Good: Egy grower kérdezte, hogy ha egy kendermentes szigetre kellene magokat vinnem, melyik lenne a három kedvenc fajtám? 

 

Sasha: Ezen sokszor gondolkodtam. Talán inkább viszek egy vegyes magkeveréket, hogy mindenből legyen kicsi, így szelektálhatok megfelelőt az adott körülményekhez, alkalmazkodva a helyi éghajlathoz is. 

 

Sebastian Good: Szeretem a választ! Nekem is egy cipősdobozban ott lapul egy csomó fajtagyűjtemény, jó érzés, hogy bármikor lehet miből kísérletezni, akármeddig. 

 

Sasha: Pontosan, ugyanez nálam is! 

 

Sebastian Good: Remélem, hamarosan személyesen is találkozunk, óriási élmény volt beszélgetni veled, akár egy következő eventen, Cannafest Prágában vagy máshol, mindig jó hasonló gondolkodású termesztőkkel találkozni. 

 

Sasha: Én is imádom, ilyenkor mindig lendületet kapok, új motivációt. Nap mint nap a termesztés elég monoton, de egy-egy kiállítás után tele vagy energiával. Ez egy nagy család. 

 

 

Sebastian Good: Lehet, hogy jövök Prágába. Te ott leszel? 

 

Sasha: Igen, Cannafest-re biztosan megyek. Nagyon jó lenne újra találkozni! 

 

Sebastian Good: Prága gyönyörű – egy újabb ilyen rendezvény remek lehetőség a szakmabeliekkel találkozni, új embereket megismerni. 

 

 

Sasha: Sok jó dolog születik a kannabisz szcénában a közös szenvedélyből, nem mindig a pénz miatt. De lehet, hogy legközelebb közös együttműködésről is beszélhetnénk, különösen a kanadai piacon lenne kereslet a magjaitokra. Ki tudja?

 

Sebastian Good: Ez lenne a legjobb, szerintem most volt érezhető igazán a közösségi, kooperatív hangulat a Spannabis-on, és talán a verseny megléte is inspirálja az összefogást. Egy a célunk: a növény szeretete! 

 

Sasha: Az újak közül is látni, ki az, aki pár év múlva is ott lesz, mert valódi szenvedélyből dolgozik, az marad velünk, így nő a család is. Csak így tovább, barátom! 

 

Sebastian Good: Köszönöm, neked is minden jót, köszi, hogy itt voltál, megosztottad a történetedet! Ne feledd: valahol mindig 4:20 van! 

 

Sasha: Köszönöm a meghívást. Egészség! Mindig 4:20 van valahol. 

 

Sebastian Good: Köszi még egyszer, barátom!