Hogyan komposztálj és készíts szuper talajt kannabisz növényekhez

• 1. Kezdés
• 2. Mit lehet komposztálni?
• 3. 3-ládás rendszer
• 4. Mi a következő lépés?

Ez azoknak a kannabisz puristáknak szól, akiknek fontos a természetesség. Ha érdekel az újrahasznosítás, ha mostanában használtad a „Természet Anya” kifejezést, vagy egyszerűen a legjobbat akarod adni elkényeztetett kis csíráidnak: a komposztálás való neked. Nézzük meg, mi az a kannabisz szuper talaj. A komposztálás olcsó és hatékony módszer arra, hogy az autoflowering kannabisz magjaidnak folyamatos tápanyag-ellátást biztosíts, egészségesen tartva a szuper talajt és annak élő mikroorganizmusait.  A bio kannabisz magvak termesztése során élettel teli talajt hozol létre: a cél, hogy az ökoszisztémát kezeld, ne magát a növényt. Ehhez törődni kell a mikrobákkal, gombákkal és más hasznos organizmusokkal, hiszen ezek bontják le a növény számára szükséges tápanyagokat – pont mint a természetben. 

Amíg az organikus talaj egészséges és az elején megfelelően gondozod, szabad leszel! Nem kell aggódni a pH, PPM értékek vagy extra tápanyagok miatt a virágzatokhoz. A kannabisz szuper talajjal csak hátradőlhetsz, és nézheted, ahogy a növényed gyönyörűvé válik – természetesen. De mi is pontosan a komposzt? Ugyanaz, mint a talaj? Hogyan segíti a növényeket? Hogyan kell használni? Ha tudod ezekre a kérdésekre a választ, már készen állsz arra, hogy az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb módon varázsolj hihetetlen termékenységet a termesztőhelyedre vagy kertedbe.

Kezdjük azzal, mi is a komposzt: úgy néz ki, mint a föld, de mégsem ugyanaz. A szabadban található talaj három fő részből áll: homok, iszap és agyag. Ezek keverékét nevezzük vályognak. Minden talajban más-más arányban található meg ezekből, ettől lesznek különböző tulajdonságaik. Például az agyagos talaj jól megtartja a tápanyagokat és a vizet, de hajlamosabb a vízelárasztásra. A homokos talaj nagyon jól vezeti el a vizet, de emiatt melegben túl gyorsan kiszáradhat. 

A talaj ezen felül eltérő szervesanyag-tartalommal (SOM) is rendelkezik. Ez az összetevő tartalmaz élő és már elhalt organikus anyagokat is, mint baktériumokat, gombákat, protozoákat, gilisztákat, elbomlott növény- és állatmaradványokat, ürüléket. Itt jön képbe a komposzt – lényegében ez is egyfajta SOM, amit ellenőrzött körülmények közt készítenek. Ha komposztálóban, nem ágyásban vagy cserépben végzed a folyamatot, gyorsabban végbemegy a bomlás. A komposzt tápanyagokban gazdag, amikre a növényeknek szükségük van, és hasznos mikroorganizmusokat juttat a talajba, amik segítenek a tápanyag-körforgásban. Az agyaghoz hasonlóan a komposzt is negatív elektromos töltéssel rendelkezik, így egyes tápanyagokat képes megkötni, megakadályozva azok kimosódását.

Kezdés

1-3 komposztládára vagy hasonló eszközre lesz szükséged, kültéren. Ládát vehetsz, de egy kis kreativitással könnyen építhetsz is. A legtöbb barkács megoldás kezeletlen fapallókból készül. A fedéllel ellátott ládák jobban megtartják a nedvességet, gyorsabbá téve a komposztálást. DIY komposztládák szuper talajhoz - kannabisz

Keress olyan szabadtéri helyet, ami szinte végig árnyékos, hogy ideális környezetet biztosíthass. Ha lehet, tedd a komposztládát közvetlenül természetes talajra, a vízelvezetés és a környező mikroorganizmusok eléréséért. Okos választás lehet egy kisebb, beltéri komposzt-láda is, amelybe napi lebomló hulladékot – ételmaradékot, zöldséghéjat, tojáshéjat, kenyérmorzsát – gyűjthetsz. Így a kis ládát kiürítve mindig friss anyagot adsz a komposzthoz, amit folyamatosan kevergetve egy gazdag kannabisz szuper talaj alapanyaga lesz.

Mit lehet komposztálni?

Mit NEM szabad komposztálni

•  Hús csontok
• Feldolgozott ételek
• Műanyag palackok vagy papírpoharak
• Tejtermékek
• Permetezett, vegyszertartalmú növények

Mit lehet komposztálni

• Gyümölcsök
• Zöldségek
• Kávézacc és teafilter
• Újságpapír
• Tojáshéj

A komposztba kerülő anyagok gazdagítják a kannabisz szuper talajt, így később nem szükséges extra tápanyagokat hozzáadni. Fontos, hogy igyekezzünk kiegyensúlyozott arányban keverni az összetevőket. Így a bontást végző mikroorganizmusok számára ideális mikroklíma alakul ki.

Két fő anyagcsoport van, amelyből a komposzt készül:

Zöld anyag: például fűnyesedék, zöld levelek, gyümölcsök és zöldségek.

Barna anyag: faapríték, száraz levelek, papír, karton, szalma.

A komposzthalmot 25-50% Zöld anyagból és 50-75% Barna anyagból érdemes összeállítani.

3-ládás rendszer

A ládákban lévő anyagokkal nem kell sokat foglalkozni. A mikroorganizmusok elvégzik a munka nagy részét, de a kézi keverés – például vasvillával – segíti a gyorsabb lebomlást. Ezt néhány hetente érdemes megtenni. Így levegő jut az ökoszisztémába, és jobban zajlik a lebomlás. A giliszták remek kiegészítők: tartják a nedvességet és igazán erős komposztot készítenek. A gilisztákat és a zöld anyagot a láda felső részébe helyezd; itt dolgoznak, hogy lebontsák a szerves anyagot, míg az alsó rekesz a már elkészült, finom komposztot gyűjti. A gilisztás komposzt nem helyettesíti a hagyományos komposztot, hanem tovább erősíti annak tápértékét.

Komposztálás során a pH értéket és a nedvességet érdemes figyelni. Az ideális hőmérséklet 18–25°C, a pH 6.5 és 7 között van. A kellemetlen szag elkerülhető, ha megóvod az esőtől, folyamatosan levegőzteted és nem hagyod túlnedvesedni. Az ellenkezője is gond: ha a keverék túl száraz, a bomlás lelassul. Ilyenkor érdemes több zöld anyagot hozzáadni.

Ez a fajta komposztálás kb. 6 hónap alatt lesz kész, de ez időjárástól függően változhat. A jó dolgokhoz türelem kell – például a gyönyörű, gondosan nevelt kannabisz növényekhez. Még jobb a végeredmény, ha autoflowering kannabisz növények nőnek ki belőle. Semmihez sem fogható a megfelelően termesztett, szuper talajban nevelt bio kannabisz íze. Pont, ahogy a nagyszülők veteményesében a friss zöldség – a gazdag, organikus talaj kihozza a legjobbat a kannabiszból. 

Mi a következő lépés?

Most már készen állsz saját ellátásod megtermelésére, de nem tudod, hol kezdd el? Az interneten keresgélve végtelen megoldás jön szembe, hogy mikor, hol és hogyan nevelj füvet. Próbáld ki, amit tanultál valamelyik új genetikai fajtánkkal: