Nem kannabisz növények, amelyek kannabinoidokat tartalmaznak

• 1. Kannabinoidok és az endokannabinoid rendszer
• 1. a. Kannabinoid receptorok
• 1. b. Termel-e a tested kannabinoidokat?
• 2. Nem kannabisz növények, amik kannabinoidokat termelnek
• 2. a. Kakaó
• 2. b. Fekete bors
• 2. c. Kúpvirág
• 2. d. Szalmavirág
• 2. e. Fekete szarvasgomba
• 2. f. Japán májmohák
• 2. g. Keresztesvirágúak
• 2. h. Reishi gomba
• 2. i. Kava
• 2. j. Pulykafarok gomba
• 2. k. Villámvirág (spilanthes acmella)
• 3. Diy gyógynövény keverék recept
• 4. Összefoglalás

Az endokannabinoidokon kívül, melyeket szervezetünk természetesen termel azért, hogy szabályozzon és egyensúlyban tartson sokféle folyamatot, mint például az immunválaszt, a sejtek közötti kommunikációt, az étvágyat és az anyagcserét, létezik egy másik típus, az úgynevezett fitokannabinoidok, melyek azok a kannabinoidok, amelyeket a kannabisz magokból fejlődő növények termelnek. Eddig úgy gondolták, hogy e fitokannabinoidokat csak a kannabisz növények állítják elő, azonban friss kutatások kimutatták, hogy több más növény is képes kannabinoidok termelésére, ebben a cikkben ezekről a természetben előforduló növényekről olvashatsz.

1. Kannabinoidok és az Endokannabinoid Rendszer

Az endokannabinoid rendszer szerepet játszik a fiziológiai folyamatok szabályozásában, beleértve az étvágyat, a fájdalomérzetet, a hangulatot és a memóriát, attól függően, hogy az adott kannabinoid melyik receptorhoz kötődik.

A természetesen előforduló kannabinoidokat, amelyek a kannabinoid receptorokhoz kötődnek, az emberek és állatok belsőleg termelik, de vannak más típusú kannabinoidok is, melyek hasonlóan hatnak a szervezetre.

Annak ellenére, hogy mindegyik kémiai vegyület, amely eltérő módon hathat testünkre és elménkre, kategóriákba sorolják őket eredetük szerint.

 Kannabinoid Receptorok

Az endokannabinoid rendszer tartalmaz olyan receptorokat, melyek felelősek felismerni és megkötni ezeket a vegyületeket, hogy azok hatni tudjanak. Ezek két fő típusra oszlanak: CB1 és CB2. A CB1 receptorok főként a fejünkben találhatók, ezekhez kötődik például a THC, míg a CB2 receptorok inkább az alsótestben, amelyhez főként a CBD kapcsolódik.

Az egyes kannabinoidok hatásai annak függvényében érvényesülnek, hogy hol találhatóak ezek a receptorok. Például a CBD ellazítja az izmokat és fokozhatja az étvágyat, míg a THC fokozza például a színeket, aromákat vagy ízeket. Bár a kannabinoidokat többféleképpen is elő lehet állítani, a termesztők számára érdekes fitokannabinoidok nemcsak kannabisz növényekből, hanem számos hétköznapi növényből is kinyerhetők.

Termel-e a tested kannabinoidokat?

Az endokannabinoid rendszer egy összetett hálózat, amely végig fut az egész szervezetünkben: megtalálható az agyban, szervekben, kötőszövetekben, immunsejtekben és más helyeken. Az endokannabinoid rendszert alkotják a kannabinoid receptorok, a kannabinoidokat teremő és lebontó enzimek, valamint az endokannabinoidok – ezek lényegében olyan vegyületek, melyek hasonlatosak a THC-hez vagy a CBD-hez. Ezek az endokannabinoidok az állatokban is jelen vannak, nem csak az embereknél. Mind az állatok, mind az emberek által termelt endokannabinoidokat úgy tervezték, hogy együttműködjenek a kannabinoid receptorokkal, mint például a CB1 és CB2 receptorokkal, így számos fontos sejtszintű választ indítanak el az egészséges működés érdekében. Mit jelent ez? Nos, ezek az endokannabinoidok mérsékelhetik vagy befolyásolhatják a fiziológiai funkciókat: étvágy, fájdalom, öröm, memória, gyulladás, alvás, hangulat és még sok más. Ezért érezzük magunkat álmosnak, leszünk éhesek vagy épp enyhítjük a fájdalmat, ha például a kannabisz növény THC vagy CBD-tartalmú részeit fogyasztjuk.

Az alapvető funkciók mellett az endokannabinoid rendszer a betegségekre is reagál. A kutatások rámutattak, hogy a ráksejtek több kannabinoid receptort tartalmaznak, mint az egészséges sejtek. Emellett a kutatók emelkedett endokannabinoid szintet figyeltek meg a szorongásos, krónikus fájdalommal, Parkinson-kórral vagy ízületi gyulladással (arthritis-szel) élő betegeknél. Összefoglalva, az endokannabinoid rendszer (ECS) üzeneteket közvetít az agy és a test többi része között, biztosítva, hogy minden helyesen működjön, a alvásciklust, étvágyat és egyéb alapvető folyamatokat is szabályozva. Bárhol is találhatóak, a szakértők szerint a kannabinoid receptorok főként az agyban, az idegrendszerben és a szaporítószervekben fordulnak elő, anélkül hogy a szívre vagy tüdőre hatnának – ezért vélik úgy, hogy kannabisz túladagolásba lehetetlen belehalni.

A szakértők szerint az endokannabinoid rendszer gyakorlatilag egyfajta híd a test és az elme között, ezért ha jobban megértjük az ECS működését, jobban értjük a kannabinoidok és endokannabinoidok előnyeit, lehetséges veszélyeit is.

3. Nem kannabisz növények, amik kannabinoidokat termelnek

Most, hogy megismerkedtél a szintetikus kannabinoidokkal, az endokannabinoidokkal és a fitokannabinoidokkal, nézzük meg a kannabimimetikumokat. A kannabimimetikumok olyan vegyületek, amelyek utánozzák a kannabinoidokat, és képesek kapcsolatba lépni az endokannabinoid rendszerrel – ugyanolyan vagy hasonló hatásokat váltanak ki, mint bármely más kannabinoid. Ebben a cikkben olyan növényekről lesz szó, amelyek fitokannabinoidokat vagy kannabimimetikumokat termelnek, kivéve természetesen magát a kannabiszt, ezek a növények könnyen beszerezhetőek, ráadásul legálisak!

Eredetileg a kannabinoidokat kizárólag a kannabisz növény egyedi vegyületcsaládjaként tartották számon, amely molekuláris szerkezetében hasonlít. Míg néhány tudós továbbra is ragaszkodik ehhez a meghatározáshoz, mások kiterjesztenék erre minden olyan vegyületet, amely képes a szervezetben található kannabinoid receptorokhoz kötődni. Ez érdekes módon kitágítja azon vegyületek körét, amelyek jelen vannak a növény- és a gombavilágban is. Ezek a molekulák ma még erősen kutatás alatt állnak, és valószínűleg sok fajtájuk vár még felfedezésre. Idővel ezekből akár új gyógyszerek is lehetnek különféle emberi betegségek ellen, főleg ha hasonlóan működnek, mint a kannabisz származékai.

Kakaó

A kakaó egy szuperélelmiszer, amely sokféle jótékony vegyületet (pl. teobromin, fenil-etil-amin, triptofán és anandamid) tartalmaz, amelyek elősegítik a szerotonin és melatonin termelését. A szerotonin a legfontosabb hormon, amely stabilizálja a hangulatodat és a jóllét, boldogság érzését adja, segítve többek között az alvászavarok, táplálkozási és emésztési problémák leküzdését. A melatonin pedig az alvás-ébrenlét ciklussal kapcsolatos hormon, amit például álmatlanság kezelésére is alkalmaznak.

Bár mindegyik felsorolt vegyület megtalálható benne, ez a szuperélelmiszer különösen magas anandamid tartalommal bír, amely egy természetesen képződő endokannabinoid az emberi agyban. Ez a vegyület a hangulat, memória, étvágy, fájdalomérzet szabályozásáért felel, és gyakran "a test természetes THC-jának" is hívják a boldogságérzet miatt, amit felszabadulásakor okoz – hasonló érzés, mint amit edzés vagy "futómámor" után tapasztalunk. A közhiedelemmel ellentétben a csokoládé tartalmaz anandamidot, de ehhez nyers, bio, tiszta csokit kell enni. A feldolgozott termékek, mint a tejcsoki, nem ugyanazt a hatást nyújtják, mivel a tej megakadályozza ezen vegyületek felszívódását.

Annak ellenére, hogy sokan azt gondolják, a csoki nem tartalmaz anandamidot, valójában tartalmaz elővegyületeket, amik a szervezetet segítik anandamid termelésében.

Fekete bors 

A fekete bors nagyon elterjedt fűszer, szinte minden konyhában megtalálható, de amit kevesen tudnak, hogy nagy mennyiségben tartalmaz beta-kariofillén-t.

Ez az a terpén, amely a kannabisz fajtáknak borsos/fűszeres illatot ad, de a beta-kariofillén nemcsak illatot ad, hanem a CB2 receptorokon is hat, pont úgy, mint a CBD: erős gyulladáscsökkentő hatást eredményez, ami könnyen csökkenti az ízületi fájdalmakat.

Kúpvirág

A kúpvirág egy élénk rózsaszín virág, amelyet rendszerint megfázás elleni szerként alkalmaznak, ám a kannabinoid rendszerrel sok közös van benne a kannabisszal.

Ez a növény a CB1 receptorhoz kapcsolódik, s noha inkább kannabimimetikum, mint igazi kannabinoid, a benne lévő természetes amidok révén enyhíti a szorongást, migrént, fáradtságot és arthritiszt, hatásaiban nagyon hasonló a THC-hoz.

Szalmavirág

A szalmavirág nagy mennyiségben tartalmaz CBG-t, amely ugyanaz a fitokannabinoid, amit a kannabisz növényekben találunk, leggyakrabban antidepresszánsként és hangulatstabilizátorként alkalmazzák.

Sajnálatos módon a jelenlegi törvények miatt nehéz részletesebben kutatni a CBG-t ebben a virágban, de biztosan hatásos vegyület, amelyet régóta alkalmaznak szertartásokon pszichotróp hatása miatt, mely nagyon hasonló a kannabiszhoz.

Fekete szarvasgomba

A fekete szarvasgomba ugyanazt az anandamidot termeli, amit a kannabisz vagy a kakaó, "futómámorhoz" hasonló eufóriát okoz. Ez a vegyület a CB1 receptorhoz kötődik, így szabályozza a hangulatot és a fájdalomérzetet.

Viszont mielőtt nagy mennyiségben fogyasztanál fekete szarvasgombát vagy más növényt/fűszert, tájékozódj és legyél tisztában az esetleges allergiákkal és lehetséges mellékhatásokkal.

Japán májmohák

A japán májmohának nincs pszichotróp hatása, de nagy mennyiségben tartalmaz perrotentineninsavat, amely egy THC-hoz hasonló kannabinoid.

A CB1 receptorokhoz való kötődés miatt a hatása hasonló a kannabiszhoz, alkalmazható máj, húgyhólyag, epehólyag, illetve bronchitis és krónikus légúti problémák kezelésére is.

Keresztesvirágúak

A keresztesvirágú növények – például a bok csaj, mustár, kelkáposzta, brokkoli, fejeskáposzta, karfiol, fodros kel – gyakran szerepelnek étrendünkben. Érdekesség, hogy ezek a növények a természetben önállóan nem léteznének, mindegyikük szelektív nemesítés eredményeképpen jött létre, és mind ugyanahhoz a fajhoz, a Brassica oleracea-hoz tartozik. Ezek a növények sokféle egészségügyi előnyt kínálnak (például magas C-, A-, E-, K-vitamin, folsav, kalcium és vas tartalom). Ezen felül számos másodlagos anyagot (metabolitot) is tartalmaznak, köztük legalább egyet, ami kannabinoid. Az ún. étrendi indol, a DIM molekula részben aktiválja a CB2 receptort.

Reishi gomba

A reishi gombákat már több ezer éve alkalmazzák a hagyományos kínai gyógyászatban. Adaptogén tulajdonságokkal bírnak, segítenek a szervezetnek különféle stresszhelyzeteket kezelni. Ezek a gombák számos érdekes és gyógyhatású molekulát tartalmaznak. Legújabb vizsgálatok szerint bizonyos reishi fajták kannabinoidokat is tartalmaznak, amelyek különféle módon hatnak az endokannabinoid rendszerre.

Kava

A kavát rendszerint gyógyteaként fogyasztják szorongás, krónikus fájdalom és nyugtató hatása miatt, tele van kavalaktonokkal.

Ezt a növényt régóta alkalmazzák függőségek kezelésére is, hiszen a CB1 receptorokat stimulálja a központi idegrendszerben, akárcsak a THC.

Pulykafarok gomba

A pulykafarok gomba a gyógygombák világában igen ismert. Egyedi vegyületekben gazdag, melyek kiemelkedő gyógyhatásokat mutatnak a tudományos kutatásokban. A természetben könnyen felismerhető, mert a rothadó rönkök oldalán terem, színes koncentrikus körös teteje és sima fehér porózus alja van. Egyik összetevője a poliszacharopeptid (PSP), amelynek rákos sejtekre gyakorolt hatását már tanulmányozták, emellett ma már tudjuk, hogy agonistaként hat a CB2 receptorokra az endokannabinoid rendszerben.

Villámvirág (Spilanthes acmella)

A villámvirágot az Amazonas térségében évek óta használják fájdalomcsillapító hatása miatt, újabb kutatások szerint pedig ez a növény valójában blokkolja a fájdalomérzet receptorokat az idegvégződéseken. 

Ez a növény hatékonyan enyhíti a fájdalmat a benne található kannabinoidnak köszönhetően; a N-izobutilamid ténylegesen a CB2 receptorokat stimulálja, így a test egészén csökkenti a fájdalmat és gyulladást. Viszont ne feledd, hogy a legtöbb ilyen növény csak nagy mennyiségű fogyasztás esetén vált ki tudatmódosító hatást, ugyanis a kannabinoid koncentráció alacsonyabb, mint a kannabiszban – viszont remek természetes alternatíva lehet azoknak, akik a jótékony kannabinoid és terpén hatásokat élveznék tudatmódosulás ("betépés") nélkül.

Ne feledd, ha bármelyik felsorolt növényt fogyasztod, mindig a növény típusának megfelelően járj el a leghatékonyabb eredmény érdekében, ebben segít a fenti táblázat.

DIY Gyógynövény keverék recept

A fent említetteken kívül sok más emberi szervezetre jótékony gyógynövény létezik, akkor is, ha ezek nem tartalmaznak kannabinoidokat, ilyen például a martilapu, a koponyafű, az üröm, a menta, a zsálya vagy az uva-ursi.

Ha nincs kedved teát vagy olajat készíteni belőlük, itt egy gyors recept a saját gyógynövényes füstkeveréked elkészítéséhez – csak vedd figyelembe, hogy a keverék összeállításához szükséges növényeket személyes preferencia és kívánt hatás szerint válaszd ki.

Először is termessz vagy vásárolj friss gyógynövényeket, majd lassan szárítsd meg őket, aztán teljesen szárazra törve apróra morzsold, ugyanúgy, mint a kannabisz virágzatot. Ezután már összekeverheted a keveréket a következő arányban:

• 50% martilapu;
• 40% üröm és koponyafű (vagy uva-ursi a dohányszerű ízért);
• 10% menta vagy zsálya.

Ezek után már csak fel kell tekerni őket és élvezni – emlékezz, ez egy általános recept, tetszés szerint egy-egy gyógynövényt lecserélhetsz, ha valamilyen speciális problémára használod.

4. Összefoglalás

Bár ezek a növények és fűszerek nem olyan erősek, mint a kannabisz virágok, megfelelő fogyasztás esetén mindenki számára hasznosak lehetnek. Vedd figyelembe, hogy lehet, hogy valamelyikre allergiás vagy, így csak olyan növényt fogyassz, amit biztonsággal elfogyaszthatsz! Ha saját gyógynövényes keveréked vagy jobb ötleted van e növények/fűszerek hasznosítására, oszd meg tippjeidet a közösséggel, írd meg a hozzászólások között!

Külső hivatkozások:

1. Kannabimimetikus terpénekről, polifenolokról és flavonoidokról – ígéretes jövőbeli út. Neural Regeneration Research. - Cavalli, Juliana & Dutra, Rafael Cypriano. (2021).
2. Terpének, kannabimimetikus ligandok a kannabisz növényen túl. Molecules. - Gonçalves, Elaine & Baldasso, Gabriela & Assunção Bicca, Maíra & Paes, Rodrigo & Capasso, Raffaele & Dutra, Rafael. (2020). 
3. A Cannabis sativa terpének kannabimimetikusak, támogatják az Entourage effektus elméletét.  - LaVigne, Justin & Hecksel, Ryan & Keresztes, Attila & Streicher, John. (2020).