Meghalhatsz a marihuánától?

• 1. Mi az a túladagolás?
• 2. Mi történik túladagoláskor?
• 3. Lehet túladagolást kapni kannabisztól?
• 4. Mi történik, ha túladagolni próbálsz kannabisszal?
• 5. Fordult már elő haláleset kannabisz miatt?
• 6. Összegzés

A gyógyszertúladagolás azt jelenti, hogy valaki egy adott anyagot az ajánlottnál nagyobb mennyiségben juttat a szervezetébe, vagy alkalmaz, vagyis nem kell feltétlenül illegális drognak lennie ahhoz, hogy ártalmas legyen. A mérgező anyagoktól, mint a higany, egészen a hétköznapi dolgokig, mint a kávé, bármelyikből halálos mennyiséget lehet elfogyasztani, és ez a kannabiszra is igaz. Akár halálos kannabisz túladagolás is lehetséges lenne, ha eleget fogyasztasz belőle, de ehhez 680 kg füvet kellene 15 perc alatt elfogyasztani, ami szó szerint lehetetlen.

1. Mi az a túladagolás?

A túladagolás az ajánlottnál nagyobb mennyiségű anyag elfogyasztását vagy alkalmazását jelenti, amely toxikus állapothoz vagy akár halálhoz is vezethet; A túladagolást gyakrabban kötik tiltott szerekhez vagy káros anyagokhoz, pedig valójában bármilyen anyag okozhat károsodást, ha túl sokat fogyasztanak belőle. Ez azt jelenti, hogy nem csak a mérgező, hanem a mindennapi anyagok is lehetnek halálosak, de természetesen a halálhoz vezető mennyiség az adott anyag toxicitásától függően nagymértékben eltérhet.

Például 1 gramm polónium, amelyet radioizotópos hőforrásként használnak, párologtatva több mint 50 millió embert is megölhet, ugyanakkor a látszólag ártalmatlan anyagok is halálosak lehetnek: például ha valaki egyszerre 80 csésze kávét iszik, belehalhat. 

Hétköznapi anyagok, amik túladagolást okozhatnak

Tehát tényleg mindegy, milyen anyagot fogyasztasz túlzott mennyiségben, ha lényegesen többet viszel be az ajánlottnál, az szinte biztosan ártani fog neked. De mi történik valójában egy túladagolás esetén?

2. Mi történik túladagoláskor?

Az attól függően, milyen anyagot vittél be túl sokat, az első tünetek eltérőek lehetnek, de ha halálos dózisról beszélünk, végül mindegyik azokat az agyterületeket érinti, amelyek az alapvető életfunkciókat (légzés, szívverés) szabályozzák, ezek leállnak, ami halálhoz vezethet.

Például mérsékelt adagban a koffein csökkentheti a fizikai fáradtságot és megakadályozhatja az álmosságot, de ha valaki 80 csésze kávénak megfelelő mennyiségű koffeint (kb. 7500 mg) fogyaszt el, ezek a hatások túlságosan erőssé válhatnak (koffeinizmus), ami kellemetlen tünetekhez, például „koffein remegéshez” vezet. Ilyenkor ingerlékenység, nyugtalanság, álmatlanság, fejfájás jelentkezik, amely szívdobogást vagy akár szívmegállást idézhet elő. 

Ez tehát azt jelenti, hogy a túl sok koffein nem mindig halálos, de akkor válik azzá, amikor túlléped az emberek számára halálos középértéket, ami egyénenként érzékenységtől függően változhat. Az embereknél a koffein halálos dózisát 150-200 mg/testtömegkilogrammra becsülik, de ez módosulhat genetikai hajlam vagy például krónikus májbetegség miatt. Előfordult már olyan haláleset, amikor cirrózisban szenvedő személy koffeines cukorkák túladagolása miatt agyvérzést kapott és elvesztette agyállományát.

Ahogy a koffeinizmus, úgy a túl sok víz elfogyasztása is okozhat mérgezést; Ha valaki kb. 6 litert iszik meg, túlzott hidratáció (vízmérgezés) alakulhat ki, ami az agysejtek duzzadásához vezet, fejfájást, görcsöket, kómát vagy extrém esetben halált okozva. Ez azért történik, mert az agyban a folyadék felhalmozódása (agyi ödéma) az agytörzset is érintheti és központi idegrendszeri zavart, súlyos esetben rohamokat, agykárosodást, kómát vagy halált okozhat.

Ez persze nem mindig történik meg túladagoláskor, előfordulhat akkor is, ha abbahagyod egy létfontosságú anyag (pl. víz) fogyasztását, vagy túl sok sót viszel be. Ilyenkor kiszáradás lép fel, és a sejtek összezsugorodnak, melynek következménye lehet a hyponatremia. A hyponatremia alacsony nátriumszintet jelent a vérben, amely enyhe vagy súlyos tüneteket is okozhat. Enyhe esetben gondolkodási zavar, egyensúlyprobléma, fejfájás, hányinger jelentkezik, míg súlyos esetben zavarodottság, görcsök, kóma is felléphet.

De mi köze ennek a kannabiszhoz? Nos, a kannabisz egy viszonylag ártalmatlan anyag, de nagy mennyiségben ebből is bekövetkezhet a túladagolás.

3. Lehet túladagolást kapni kannabisztól?

Mint minden más anyagnál, az is lehetséges, hogy túl sok kannabiszt fogyassz, de szinte minden esetben csak extrém módon be fogsz tépni, mert elérni a halálos dózist lehetetlen. Halálos adaghoz 10.200.000 mg THC-t kellene 15 percen belül elfogyasztani.

Ez 65.000-68.000 darab 1 grammos joint elszívásával lenne egyenértékű, de ilyen mennyiségű füst belégzése már önmagában is halálos lenne, mielőtt az összes THC felszívódna, vagy ha kannabiszos ételt fogyasztanál, 12.000 darab 1000 mg-os THC-s édességre lenne szükség a halálos túladagoláshoz, de nagy valószínűséggel inkább a cukor vagy só ölne meg, mint maga a THC.

4. Mi történik, ha túladagolni próbálsz kannabisszal?

Röviden: nem. Persze, nagyon be fogsz tépni és valószínűleg rossz élményed lesz, de meghalni nem fogsz tőle. Mindegy, hogy füstölöd vagy edibles-t fogyasztasz, mielőtt elérnéd a 10.200.000 mg THC-s őrületes adagját, már olyan „betépett” leszel, hogy képtelen lennél meggyújtani egy jointot vagy lenyelni még egy falatot. Ha már fogyasztottál kannabiszt, tudod, hogyan éreznéd magad: először extrém kanapé-lak (couch lock), amit ha próbálsz áthidalni, valószínűleg menet közben álomba zuhansz.

Ha gyakorlott fogyasztó vagy, magas toleranciával és mégis tovább bírod, a következő tünet a mozgáskoordináció romlása; elkezdesz botorkálni, mindent elfelejtesz, s még a járás is nehézkessé válik. Ahogy a szíved gyorsabban ver, kellemetlen tünetek, például paranoia és szorongás jelentkezhetnek, a hatás akár több mint 12 óráig is eltarthat, attól függően, mennyit fogyasztottál, de legtöbbször egy hosszú alvás lesz a vége. Természetesen minden ember más, így az átélt tünetek egyénenként eltérőek lehetnek.

5. Fordult már elő haláleset kannabisz miatt?

A mai napig nem jelentettek olyan halálesetet, amit önmagában a THC okozott volna, de előfordultak tragédiák felelőtlen kannabiszhasználat miatt. Ez azért van, mert a kannabisz intoxikáló szer, amely befolyásolhatja a hangulatot, tudatállapotot, és mindenkinél máshogy hathat. Ez azt jelenti, hogy önmagában a THC nem fog megölni, de nagyon óvatosnak kell lenni, mert a pszichoaktív hatás válthat ki olyan korábban rejtett zavarokat, amelyek egyébként nem jelennének meg, például:

• Immunrendszeri problémák;
• Légzőszervi megbetegedések;
• Mentális egészség, agyműködés, memória.

Például 2014-ben egy főiskolás diák Coloradóban, miután megevett egy kannabisszal készült sütit, kiugrott a hotelszobából; a diák korábban nem fogyasztott kannabiszt, és miután a javasolt adagot megette, de nem érzett semmit, megette a sütiből a többit is. Amikor beütött a hatás, barátai szerint ideges és zavarodott lett, majd kiugrott az ablakon. A rendőrségi jelentés szerint:

"a főiskolás diák vérében 7,2 nanogramm THC volt, ami meghaladja a 2,7-4,5 ng/ml közötti normál szintet"

A THC szintje alapján arra jutottak, hogy a diák pszichotikus epizódot élt át a kannabisz hatására, tehát nem túladagolás történt, de a THC jelentősen hozzájárult a tragédiához.

Fontos, hogy bár a kannabisz viszonylag ártalmatlan, sőt, néha orvosi kezelésre is használják, bizonyos állapotokat ki is válthat, amelyek árthatnak. Mindig tartsd be az ajánlott adagokat, és ha egyéb gyógyszert szedsz, csak orvosi konzultáció után alkalmazz THC-t vagy CBD-t.

6. Összegzés

A kannabisz önmagában viszonylag ártalmatlan – előfordulhat rossz trip, de ez nem veszélyezteti komolyan az egészségedet vagy jólétedet. Ugyanakkor nagyon óvatosnak kell lenni, mert pszichoaktív hatásai miatt előfordulhat, hogy korábbi betegségek kiújulását váltja ki. Így mindig tartsd szem előtt a határaidat, és soha ne fogyassz többet, mint az ajánlott adag, különösen, ha először próbálod a kannabiszt.

Ha van tipped vagy tanácsod, hogyan lehet elkerülni a rossz tripet (vagy még rosszabbat), oszd meg tippjeid lent, hozzászólásban!

Külső források

1. Kannabinoid koncentráció a vérben és vizeletben CBD-s joint fogyasztása után. - Ulf Meier Franz Dussy, Eva Scheurer, Katja Mercer-Chalmers-Bender, Sarah Hangartner (2018)
2. A szimpatikus idegrendszer hatása a veseműködésre hipotermia közben. - Broman, Lars Mikael & Kallskog, Ö & Kopp, Ulla & Wolgast, Mats. (1998). 
3. A nátriumzavarok diagnózisa és kezelése: hyponatremia és hypernatremia. - Michael M. Braun, Craig H. Barstow, Natasha J. Pyzocha (2015)