Függőséget okoz a kannabisz? Ezt mondják a kutatások

• 1. Függőséget okoz a marihuána?
• 2. A kannabiszfüggőség kockázata

Olvasóink kíváncsiak az igazságra – vajon függőséget okoz a kannabisz, vagy sem?

Az a kijelentés, miszerint a kannabisz "kapudrog" vagy függőséget okoz, olyan mítosz, amely a tiltás miatt már egy évszázada kíséri a növényt. Nincs adat, amely alátámasztaná, hogy a kannabisz súlyosabb drogokhoz vezetne. Az 1900-as évek elején a világ legtöbb országában a kannabisz tiltása olyan félelemkeltést eredményezett, amely nem a tudományon alapult. Ezek az érzelmek hatalomvágyból és félelemből táplálkoztak, és gyakran társadalmi rétegek vagy az emberek tudatosságának ellenőrzésére irányultak.

Ma, mivel a kannabisz kutatása sok országban legálissá vált, egyre több adat lát napvilágot, amelyek szerint a kannabisz nem okoz függőséget. Emellett az is kiderült, hogy a fogyasztók akár felépülési eszközként is használhatják a kannabiszt veszélyesebb, erősen addiktív szerek – például alkohol vagy gyógyszerek – elhagyására. A kannabisz inkább segítheti a felépülést károsabb, fizikailag függőséget okozó anyagoktól, és reményt jelenthet az opioidválságban szenvedőknek.

Nézzük, mit mutatnak a jelenlegi adatok a kannabiszfüggőség kockázatáról.

Függőséget okoz a marihuána?

Jelenleg nincs elég szakértő által lektorált, kontrollált tanulmány arról, hogy a kannabisz okozhat-e függőséget, vagy sem. Ami viszont biztos: túladagolni a kannabiszt lehetetlen.

Genetikai kutatások arra utalnak, hogy a kannabiszfüggőség kialakulása örökölhető, írják a Yale Medicine orvosai. Szerintük további kutatások szükségesek a megbízhatóság eldöntéséhez. Egy Harvard-egyetemi orvos, aki pályáját a kannabisszal kapcsolatos tévhitek eloszlatásának szentelte, Dr. Peter Grinspoon, több tanulmányban tárgyalja, hogy a CBD segíthet az opioidfüggőségtől szenvedőknek, főként a szorongás csökkentésével. „Jobb adatokra lenne szükség, de úgy vélem, hogy a CBD (sőt, teljes kannabisz) a jövőben egyre nagyobb szerepet játszhat a függőséggel küzdők kezelésében,” írja Dr. Grinspoon.

A kannabiszfüggőség kockázata

Egy gyakran idézett 2018-as áttekintő tanulmány szerint: „Noha további vizsgálatokra van szükség, az itt összefoglalt eredmények arra utalnak, hogy a CUD (kannabiszhasználathoz kapcsolódó zavar) neurobiológiai változásai párhuzamba állíthatók más függőségekkel, bár néhány agyi rendszer esetén kisebb mértékben.”

Az áttekintés elismeri, hogy a kannabiszfüggőséggel kapcsolatos kutatások között vannak hiányosságok. A szerzők felsorolják azokat a kérdéseket, amelyekre további adatokat kell gyűjteni a megállapítások megbízhatóságához. Ezek a jövőbeli kutatási kérdések:

• A CBIR sűrűségének változásai a kannabisz mellőzése után hasonlóak, mint más visszaélésszerű anyagok célreceptorai esetében?
• A kannabiszhasználathoz kapcsolódó viselkedési és hangulati változások kockázati tényezők vagy a függőség következményei?
• Tartós viselkedési és neurofiziológiai változások kapcsolódnak a kannabisz THC-tartalmához?
• A kannabiszhasználat társul-e tartós változásokkal a glutamát jelátvitelben, ahogy azt más drogoknál tapasztalták?
• A kannabiszhasználat társul-e az amygdala és habenula működészavaraihoz, ahogyan az más drogoknál is megfigyelhető?

Az amerikai Járványügyi Központ (CDC) szerint a hosszú távon kannabiszt fogyasztó felnőttek 9%-ánál alakul ki „kannabisz-használati rendellenesség” (CUD). Ennek a meghatározása azonban orvosi körökben is nagyon eltérő és vitatott. Fontos tudni, hogy a kannabisz nem rendelkezik olyan erős fizikai elvonási tünetekkel, mint más szerek, például az alkohol. A kannabisz elvonása általában enyhe kényelmetlenséggel jár. Emiatt a kannabisz nem rendelkezik olyan ártalmas tulajdonságokkal, mint más szerek.

Egy 2020-as tanulmány, mely 23 000 résztvevőt vizsgált, a kannabisz elvonási szindróma előfordulását 47%-ra becsülte. A tanulmány szerint: „A magasabb elvonási ráta összefüggésbe hozható klinikai szituációkkal (főként fekvő- és járóbeteg-kezelés a populációval szemben), egyidejű dohány- vagy más szerhasználattal, illetve a kannabisz napi fogyasztásával.”

A kannabisz elvonási tüneteinek meghatározása rendkívül széles körű és orvosok között is vitatott. Ide tartozhatnak: ingerlékenység, düh vagy agresszió; idegesség vagy szorongás; alvászavar; étvágy- vagy súlyváltozás; nyugtalanság; depressziós hangulat; valamint testi tünetek, mint fejfájás, izzadás, hányinger, hányás vagy hasi fájdalom. Ezek a tünetek enyhék. Véleményem szerint inkább a kannabisz pozitív hatását tükrözik hányingerre, alvásra és hangulatra, mintsem elvonási ártalmat. További kutatásokra van szükség, nagyobb populáción és kontrollált környezetben, hogy megállapítható legyen a kannabisz-elvonás valódi gyakorisága.

A Drogellenes háborúnak jelentős hatása volt a kannabisz e témában végzett kutatására. A kannabiszt sokáig egyáltalán nem vizsgálták, így a meglévő kutatások inkább a káros oldalakat, mintsem az előnyöket mutatják. A jövőben több szakértő által ellenőrzött tanulmányra lesz szükség, hogy ezek az adatok valóban megbízhatóak-e.