Kannabisz tápanyagok: Mik azok a makrotápanyagok

• 1. Tápanyagok a kannabiszban
• 2. Mik a makrotápanyagok?
• 3. Elsődleges makrotápanyagok
• 3. a. Nitrogén (n)
• 3. b. Foszfor (p)
• 3. c. Kálium (k)
• 4. Másodlagos makrotápanyagok
• 4. a. Kalcium (ca)
• 4. b. Magnézium (mg)
• 4. c. Kén (s)
• 5. Ajánlott makrotápanyag-mennyiségek
• 6. Túltáplálás és alultáplálás
• 7. Ph szint a kannabisz tápanyagfelvételéhez
• 8. Tápanyag-mobilitás
• 9. Összefoglalás

Mint minden más növénynek, a kannabisznak is szüksége van tápanyagokra a túléléshez. Ezekre az ásványi anyagokra különböző mennyiségben van szükség; azokat, amelyekből jelentősen többet igényel, makrotápanyagoknak, a kisebb mennyiségben szükségeseket mikrotápanyagoknak nevezzük. Azonban mindkettő elengedhetetlen a növény fejlődéséhez. Hagyományosan azt gondolták, hogy a növények egyszerűen benyomják gyökereiket a talajba, és a diffúzió egyszerű fizikai folyamatán keresztül veszik fel a tápanyagokat. De vajon pontosan hogyan kerülnek ezek a tápanyagok a gyökérzónába? A talajtudományban, különösen a biológia terén elért jelentős előrelépések sokkal összetettebb, élő folyamatokat tártak fel, amelyek a növényi tápanyagfelvétel alapját képezik. Kiderült, hogy ahogy mi növényeket termesztünk, maguk a növények is szó szerint mikroorganizmusokat „termesztenek” a talajban, amelyek segítenek megszerezni a számukra kulcsfontosságú tápanyagokat, amik nélkülözhetetlenek a túléléshez, fejlődéshez és szaporodáshoz.

Amint azt már jól tudod, a kannabisz magok olyan növényekké fejlődnek, amelyek fotoszintézist végeznek cukrok előállítása érdekében, és ehhez energiára van szükségük. Ezen folyamat során a növények a napfényt hasznosítják, hogy szén-dioxidból talaj szénhidrát cukrokat hozzanak létre. Természetesen maguk a növények is felhasználják ezen energia jó részét saját sejtszintű folyamataikhoz, ugyanakkor a cukrok meglepően nagy részét (akár 40%-át) és további molekulákat a talajba juttatják, hogy bizonyos mikrobákat, például gombákat és baktériumokat vonzzanak magukhoz. Cserébe ezek a mikrobák segítenek a kannabisz növényeknek hozzájutni a szükséges tápanyagokhoz: egyes gombák közvetlenül szállítják a foszfort a növény gyökereibe, míg bizonyos baktériumfajok a levegőből kötnek meg nitrogént, amelyet a növény sejtjei számára tesznek elérhetővé (ez még a trichomákban is megtörténhet).

Újabb tanulmányok azt is mutatják, hogy a rizofágia ciklus során a növény gyökerei egész baktériumsejteket képesek „megenni”, lebontani és a bennük lévő nitrogént elfogyasztani. Gondolj bele, mennyi minden történik a talajban azon kívül, hogy szintetikus tápanyagokat juttatsz közvetlenül a gyökerekhez. Most, hogy jobban átlátod, hogyan szerzik meg a kannabisz növények a tápanyagokat, felfedezheted a három fő makrotápanyag – a nitrogén, a foszfor és a kálium – szerepét a növény egészségében és működésében.

1. Tápanyagok a kannabiszban

A kannabisz élőlény, és ahogyan mi is, „táplálékra” (tápanyagokra) van szüksége a növekedéshez. Ezeket a tápanyagokat akkor kapja meg, amikor öntözöd, a közegén keresztül. Ez azt jelenti, hogy teljesen te szabályozhatod, mikor és mit vesz fel, és ez a fő oka lehet a hiánytünetek kialakulásának is. Ha minden fázisban a megfelelő mennyiségű tápanyagot adod, nemcsak a hiányt, hanem minden más lehetséges problémát is elkerülhetsz, ami ezzel járhat. Ha helyesen jársz el, a gyökerek felszívják és szállítják a tápanyagokat egészen a növény tetejéig, ahol az új hajtások fejlődnek. Ehhez viszont mindenképpen meg kell tartanod a megfelelő pH értéket is.

2. Mik a makrotápanyagok?

A kannabisz termesztésben a makrotápanyagok azokat a három tápanyagot jelentik, amelyekből a növény sokkal nagyobb mennyiséget igényel, mint a többi tápanyagból (ezek a mikrotápanyagok, de erről később). Amikor makrotápanyagokról beszélünk, a NPK betűkkel biztosan gyakran találkozol. De mit is jelentenek ezek a betűk?

Az NPK jelenti azokat az elemeket, amelyeket a kannabisz legnagyobb mennyiségben hasznosít: nitrogén (N), amely a vegetatív szakaszban a növekedésért felel, foszfor (P), amely a fotoszintézisben, a virágzás során a bugák hízlalásában játszik szerepet, valamint kálium (K), amely a terpének termelése szempontjából elengedhetetlen.

A makrotápanyagok létfontosságúak a növény egészsége szempontjából. Ezekre van a legnagyobb szükség a növény teljes életciklusa során, elsődleges és másodlagos makrotápanyagokra bonthatók. Nélkülük a növény nem fejlődne megfelelően, és már a legelső valódi levelek megjelenése után elpusztulna. Ezért kell a mennyiséget a különböző növekedési szakaszhoz igazítani. Az NPK arányát minden egyes strain esetében célszerű beállítani, de általános javaslat a 2-1-3 arány a vegetatív növekedéshez, és 1-2-3 a virágzáshoz.

3. Elsődleges makrotápanyagok

Az NPK betűk jelentése Nitrogén (N), Foszfor (P) és Kálium (K); ezek az elsődleges tápanyagok, amelyekre a kannabisz növénynek szüksége van az alapvető növekedési funkciók ellátásához. Létfontosságúak a növény egészsége szempontjából, mindig hozzá kell adni őket a tápoldathoz, amellyel öntözöd a növényt.

Nitrogén (N)

A nitrogént tartják a legfontosabb makrotápanyagnak mind közül.

Ez a tápanyag a fény abszorpciójához szükséges, és ez adja a zöld színt, lehetővé téve a növény számára a fejlődéshez szükséges cukrok előállítását.

Foszfor (P)

A foszfor egy másik rendkívül fontos elem, mivel elsődleges makrotápanyag, és nélkülözhetetlen a növény fejlődéséhez.

Ez az ásványi anyag elengedhetetlen a légzéshez, az energiatároláshoz, emellett a növénynek segít létrehozni és lemásolni a DNS-ét az új sejtek számára.

Kálium (K)

A kálium kulcsfontosságú ásványi anyag a fotoszintézis során, ez az ásvány teszi lehetővé, hogy a növény „lélegezzen”.

A leveleken található apró pórusok nyitásával és zárásával szabályozza a kilépő oxigént és a bejutó szén-dioxidot, ami elengedhetetlen a fotoszintézis során.

4. Másodlagos makrotápanyagok

A másodlagos makrotápanyagok a kalcium (Ca), magnézium (Mg) és kén (S). Ezeket is nagy mennyiségben használja a kannabisz, ám az elsődleges makrotápanyagokkal ellentétben inkább a növény szerkezeti részében hasznosulnak. Ezeket a tápanyagokat gyakran a csapvíz is tartalmazza, mivel a víz a fém csöveken áthaladva felveszi az ásványi anyagokat, mire hozzád érkezik. Vedd figyelembe, hogy nem mindenhol vannak jelen, hiszen minden ország más módon kezeli a vízvezetékrendszert, így előfordulhat, hogy neked magadnak kell ezeket biztosítani.

Ne feledd, hogy a víz szűrésével eltávolítod az összes ásványi anyagot is, ezért mindenképpen hozzá kell adnod őket a tápoldatodhoz.

Kalcium (Ca)

A kalcium nagyon fontos a kannabisz növény szerkezetében. Ez az ásványi anyag kulcsfontosságú a sejtfalak és membránok kialakításában. Emellett a kalcium segíti ezek kommunikációját, hogy a növény reagálni tudjon a környezetre.

Magnézium (Mg)

A magnézium a legfontosabb másodlagos makrotápanyag. Ez az ásványi anyag felelős a klorofillmolekula energiával való ellátásáért, nélküle a növény nem tudná felvenni a fényenergiát.

Kén (S)

A kén felelős a fehérjék, molekulák képződéséért, valamint a hormonok, enzimek és sejthártyák szerkezetének kialakításáért.

5. Ajánlott makrotápanyag-mennyiségek

Bár a helyes makrotápanyag-mennyiség strainenként eltérő lehet, az alábbiakban egy általános irányelvet adunk új termesztők számára. Tartsd szem előtt, hogy a megjelölt mennyiségekhez igazodnod kell a növény jeleihez és az aktuális növekedési szakaszhoz is.

Fontos, hogy ezek az értékek a ppm-et (részek/millió) jelentik a teljes kannabisz életciklus során, és mindig igazodni kell az aktuális jelekhez, amelyeket a növény mutat.

6. Túltáplálás és alultáplálás

Mint korábban is említettük, a táblázat általános iránymutatás, de minden strain egyedi módosításokat igényelhet. Az egyetlen mód a ppm (particles per million) mérésére a TDS mérő használata. Egy másik lehetőség az EC (elektromos vezetőképesség) mérő használata. Az elektromos vezetőképesség mérésével közvetetten meghatározhatod a TDS-t vagy a műtrágyasók teljes mennyiségét az oldatban.

Ez azt jelenti, hogy ha nincs TDS mérőd, nem tudod megmérni a tápoldatban lévő tápanyag mennyiségét, ami túltáplálást vagy alultáplálást okozhat, eltérő hiánytünetekkel.

Ezért a legjobb módja az etetésnek, ha nem tudod mérni, az, hogy könnyedén elkezded adagolni, figyeled a növény reakcióit (hogy éhes-e még), és a jelek szerint módosítasz. Miért kockáztatnád az alul- vagy túltáplálást? Ha új vagy a kannabisz termesztésben, a kezdő felszerelés megvásárlása kicsit húzós lehet. Az egész sátortól, lámpáktól, ventilátoroktól, szűrőktől, termesztőközegtől, pumpáktól, időzítőktől kezdve elég hosszú a lista, igaz? De ha a lehető legjobb esélyt szeretnél adni magadnak a tökéletes bugákhoz, két olcsóbb eszköz, amire mindenképp szükséged lesz: egy pH mérő és egy TDS vagy EC mérő.

Ezek nélkül gyakorlatilag „sötétben” termesztesz! Helyes tápanyag- és pH-szint nélkül sokkal inkább találgatáson alapul a termesztés. Ne hagyd, hogy változók vezéreljenek, vegyél inkább ezekből a mérőkből, mert biztosan szükséged lesz rájuk.

7. pH szint a kannabisz tápanyagfelvételéhez

Kezdő kertészként könnyű figyelmen kívül hagyni a pH fontosságát a kannabisz termesztésben, de még könnyebb félreérteni. Ez azonban komoly kockázatokat rejt magában a növényeidre nézve! A pH (potenciális hidrogén) azt mutatja meg, mennyire savas vagy lúgos egy anyag. Ez közvetlenül befolyásolja, hogy a gyökér rendszeren keresztül mely tápanyagok jutnak el a növényhez, és hogyan. Általánosságban elmondható, hogy a kannabisz enyhén savas környezetet igényel, bár termesztési módszertől függően lehetnek eltérések. A föld nélküli termesztéshez (hidroponika, aeroponika, kókuszrost stb.) az ideális pH 5,8–6,8. Földben termesztve a növények szeretik az 5,5–6,5 közötti pH-t.

Fontos, hogy bár a pH-t helyesen kell beállítani, érdemes engedni, hogy némi mozgástér legyen ebben a tartományban. Így a növény minden nélkülözhetetlen makro- és mikrotápanyagot képes felvenni a legjobb eredmények érdekében. Ne feledd, hogy a tápoldat pH-ja nem változtatja meg a benne lévő tápanyagok koncentrációját, csak a felvehetőségét. A tápoldatgyártók természetesen pH-stabilizálják a termékeiket, de a fő problémát maga a víz okozza. A vezetékes víz pH-ja országtól, államtól, várostól és akár kerülettől függően is jelentősen eltérhet. Szerencsére minden hidro boltban, kertészeti szaküzletben találsz termékeket, amelyek segítenek fel-le állítani a pH-t.

Rendkívül fontos, hogy minden öntözés előtt mindig ellenőrizd a tápoldat pH-ját (és TDS vagy EC-jét). Jó gyakorlat, hogy megnézed a víz pH-ját még a tápanyagok hozzáadása előtt, majd azután is, hogy hozzákeverted őket. Ha a pH nem megfelelő, a növény nem fogja tudni megfelelően felvenni a létfontosságú tápanyagokat, és ez később problémákat okozhat.

8. Tápanyag-mobilitás

A tápanyag-mobilitás és immobilitás megértése kulcsfontosságú minden esetleges hiány felismerésében, amellyel a termesztés során szembesülhetsz. Ezek a fontos tápanyagok a növényben különböző mozgékonysággal bírnak. Felszívódás után a tápanyagok oda szállítódnak, ahol a leginkább szükség van rájuk (az új növekedési területekhez). Ha elérték az elsődleges rendeltetési helyüket, lehetnek könnyen vagy nehezen újra felhasználhatók – ezt hívjuk a tápanyag mobilitásának.

Mivel az immobilis tápanyagok inkább az új hajtásokban „rögzülnek”, a hiánytünetek az új leveleken jelennek meg. A jobban mozgó tápanyagoknál a hiány inkább a régi leveleken mutatkozik. Mozgékony tápanyagok például:

• Nitrogén
• KlóridMagnézium 
• Kálium
• Molibdén
• Foszfor

Immobilis tápanyagok például:

• Bór
• Réz
• Mangán
• Nikkel
• Cink
• Vas
• Kalcium

9. Összefoglalás

A makrotápanyagok a kannabisz életciklusában a legnagyobb mennyiségben előforduló és legszükségesebb ásványi anyagok. Ezek az emberek ételeihez hasonlóak: szükségük van rájuk energiatermeléshez és megfelelő fejlődéshez. És ahogyan köztünk is vannak, akik többet esznek, úgy egyes növények is szívesebben fogyasztanak nagyobb mennyiséget, ami nagyobb növényt és gyorsabb fejlődést eredményez. Ha még új vagy a termesztésben, jobban jársz, ha egy ellenállóbb, tápanyagokat jól tűrő fajtával kezdesz; ebben az esetben ajánljuk új Gorilla Cookie Auto strainünket.

Különösen a 3. héttől kezdődően bőséges tápanyagot képes felvenni, így kezdő termesztőként is nehéz túltrágyázni. Mindig kis adaggal kezdd a tápanyagozást, figyeld a reakcióit, majd aszerint igazítsd tovább.