A legjobb hőmérséklet a kannabisz termesztéséhez

• 1. Elméleti megfontolások
• 1. a. Gyökérzóna hőmérséklete
• 2. Hőmérsékleti igények különböző fejlődési szakaszokban
• 2. a. Csíranövény szakasz
• 2. b. Növekedési szakasz
• 2. c. Kora- és középső virágzási szakasz
• 2. d. A virágzás utolsó heteiben
• 2. e. Szárítás és érlelés
• 3. Milyen kockázatai vannak a rossz hőmérsékletnek?
• 3. a. Túl hideg esetén
• 3. b. Túl meleg esetén
• 4. Hogyan szabályozható a hőmérséklet egy kannabisztermesztőben?
• 4. a. Hogyan szabályozható a hőmérséklet kültéren?
• 5. Összegzés

Van egy régi mondás, miszerint a kannabisz ugyanazokat a hőmérsékleteket szereti, mint az emberek. Mi kb. 25°C-on (77°F) érezzük magunkat a legjobban, és ha a hőmérőnk mutatója túl messze tér el ettől, egyre kényelmetlenebb lesz számunkra. És igen, ebben a mondatban a "mi" egyszerre vonatkozik ránk, emberekre, és a kedvenc növényünkre. Ez máris lefedi a lényeget, és a hobbikertészeknek bőven elég ahhoz, hogy nagyon jó kannabiszt termesszenek. Azonban, ha tökéletességre törekszel, vagy minden plusz grammért harcolsz, sok finom részletre is oda kell figyelni. Olvass tovább, és megtudsz mindent a legjobb hőmérsékletről a kannabisztermesztéshez.

Elméleti megfontolások

A mezőgazdaságban létezik egy olyan fogalom, hogy bázishőmérséklet (Tb). Ez az a minimum hőmérséklet, amely alatt a növény fejlődése egyszerűn leáll. A kannabisz esetében a Tb meglehetősen magas – kb. 10-12°C (50-53,5°F), vagyis ez egy hidegérzékeny növény. Ez nem azt jelenti, hogy a kannabiszod súlyosan károsodni fog és elpusztul hidegebb körülmények között. Az érett növények egy-egy fagyot is túlélhetnek, de ha azt szeretnéd, hogy jól nőjenek vagy épp virágozzanak, akkor gondoskodj róla, hogy a kertedben érezhetően melegebb legyen.

Egy másik érdekes fogalom az átlagos napi hőmérséklet (ADT). Ezt az óránkénti hőmérséklet-értékek átlaga alapján számítják, és nyilvánvalóan függ a fényciklustól is. Például, ha a virágzó növényedet 12/12-es fénnyel termeszted, nappal 25°C (77°F), éjjel 15°C (59°F), az pont ugyanazt az ADT-t adja, mintha egész nap 20°C (68°F) lenne.

Ez néhány érdekes következménnyel jár: ha nappal túlmelegíted a növényeket, kompenzálhatod éjjeli hűvössel. A növekedési szakaszban vagy autoflower esetén rövidebb vagy hosszabb világítási ciklusokkal ellensúlyozhatod a nem ideális hőmérsékletet. Például, ha túl meleg van, használj 16/8-at a szokásos 18/6 helyett. Ha túl hideg, próbáld ki a 20/4-et vagy akár a 24/0-át. Sajnos, a fotoperiódusos növények virágzáskor ezt nem lehet így rugalmasan megoldani – az 11/13 az egyetlen mozgástér.

Gyökérzóna hőmérséklete

Sokan csak a növény föld feletti részével foglalkoznak, holott a gyökérrendszer legalább olyan nagy, és legalább olyan fontos. (A gilisztáknak és vakondoknak egyébként teljesen más a nézőpontjuk.) Hőmérsékleti egyensúly szempontjából a gyökérzóna még fontosabb szerepet játszik, mint a szár, a levelek vagy a virágok.

Kutatások kimutatták, hogy a növény látható része akkor is kibírja a szélsőséges meleget vagy hideget, ha a föld alatti rész kellemes és komfortos. Megintcsak, mint nálunk: télen sapka nélkül is el lehet futkosni, de mezítláb nem, mert a láb (a gyökér) fontosabb a megfelelő hőháztartás szempontjából, mint a fej (levelek, virágok). Erre nagy ipari üvegházakban is ügyelnek: ott meleg vagy hűtött vizet vezetnek csöveken keresztül a közegbe, így jelentős összeget spórolnak hűtésen vagy fűtésen, mivel a levegő hőmérséklete kevésbé lényeges.

Láthatod, hogy ezzel elég nagy szabadságot nyersz, mivel sok olcsó, de hatékony megoldás létezik a gyökérzóna hőmérsékletének szabályozására – fűtőszőnyegektől a szigetelő anyagokon át a tápoldat előzetes melegítéséig vagy hűtéséig, szinte végtelen a lista. Ez sokkal könnyebb harc, mint nyáron a növénylámpák összes hőjét kiszívni, vagy télen fűteni a termesztőtérben és még levegőcserét is adni a növényeknek.

Hőmérsékleti igények különböző fejlődési szakaszokban

A fejlődés különböző szakaszaiban eltérő az optimális hőmérséklet. Nézzük meg mindegyiket külön-külön.

Csíranövény szakasz

A csíranövények, klónok és a kis növények életük első heteiben a melegebb hőmérsékletet kedvelik – 25-28°C (77-82°F). Legalább ilyen fontos a relatív páratartalom (RH) is – legyen magas (kb. 70-80%), mert így elkerülhető a túlzott párolgás, amikor a gyökérrendszer még kicsi és fejletlen.

Valójában az egyensúly a fontos a hőmérséklet és a páratartalom között. Ha azt gondolod, hogy túl alacsony vagy magas a hőmérséklet, lehet, hogy csak a páratartalommal kellene foglalkozni! A tapasztalt termesztők a VPD (gőznyomás deficit) értéket is használják az ideális egyensúly megtalálása érdekében. Ez megmutatja, mennyi nedvességet tartalmaz a levegő, és mennyit tudna tartalmazni, ha telített lenne – vagyis amikor harmat képződik.

Erről bővebben olvashatsz, ha követed ezt a linket, vagy használd az alábbi kalkulátort! Fontos tudni, hogy a kalkulátor csak a tökéletes hőmérséklet/páratartalom arányt mutatja a növényi fejlődés szempontjából, nem számol olyan problémákkal, mint penész, virágrothadás vagy lisztharmat. Ezek a magoncokra nem veszélyesek, de a későbbi virágzási szakaszban a túl magas páratartalom miatt gondot okozhatnak.

Ebben a szakaszban az éjszakai hőmérséklet 5 fokkal alacsonyabb is lehet, mint nappal. Sokan viszont egyszerűen 0–24-ben világítanak, ez is teljesen megfelelő a palántáknak.

Növekedési szakasz

Amikor a növény már elér egy bizonyos méretet és aktív növekedésbe kezd (általában 2 héttel a vetés után), már nem annyira érzékeny a hőmérsékletre, de továbbra is a melegebb körülményeket preferálja. Az ideális nappali hőmérséklet 24-26°C (75-79°F), nem baj, ha kicsit eltérsz ettől. A villany lekapcsolásakor a hőmérséklet 5-10 fokkal is eshet.

Kora- és középső virágzási szakasz

Ahogy megjelennek az első virágok, a hőigény ismét megváltozik, méghozzá drasztikusabban. A virágzó kannabisz akkor fejlődik a legjobban, ha a hőmérséklet a korábbinál hűvösebb – kb. 22-25°C (72-77°F). Ez összhangban van a természetes folyamattal: a virágzás a nyár végén indul, amikor már hűvösebb az idő. A hőmérséklet lejjebb vitele újabb jel a növény számára, hogy igyekezzen befejezni a virágzást, mielőtt késő lesz.

Ráadásul az alacsony hőmérséklet kíméli a rügyek aromáját (csökkenti a terpének párolgását) és erősségét (THC és más kannabinoidok formájában). A lámpaoltás utáni hőmérséklet-esés itt is 5-10 fok lehet.

A virágzás utolsó heteiben

Mikor a növények a betakarítás felé közelednek, érdemes még tovább csökkenteni a nappali hőmérsékletet – 21-23°C (70-73°F) – ugyanazok miatt, mint eddig. Az alacsonyabb hőmérséklet segít megtartani a terpének és kannabinoidok mennyiségét, plusz megakadályozza a foxtailinget és kompaktabb, sűrűbb virágokat ad.

Különösen az éjszakai hideg elősegíti az antociánok (színes, például lila pigmentek) kialakulását is. Ha ilyen végeredményt szeretnél, engedd, hogy éjszaka akár 10 fokot csökkenjen a hőmérséklet, de ne menjen 10-12°C (50-53,5°F) alá. Ilyenkor figyelj a penészre, virágrothadásra vagy lisztharmatra is – ha a hőmérséklet hirtelen zuhan, megnő a gombás fertőzések veszélye.

Szárítás és érlelés

Általánosságban minél lassabban szárítod és érleled a virágokat, annál jobb lesz a minőségük. A lassabb szárításhoz hűvösebb helyiség kell, de nem szabad túlzásba vinni, mert ilyenkor nő a penészveszély. A legjobb tartomány 15-21°C (60-70°F). Az ideális VPD kb. 0,8 (lásd kalkulátor fentebb).

Milyen kockázatai vannak a rossz hőmérsékletnek?

Nem mindig könnyű az ideális (vagy elfogadható) tartományban tartani a termesztőhőmérsékletet, ezért ismerni kell a túllépés veszélyeit, és időben felismerni a jeleket.

Túl hideg esetén

Már említettük, hogy 10-12°C (50-53,5°F) alatt leáll a fejlődés. Nagyon hideg környezet a virágzás kezdetét is késleltetheti, akár autoflower esetén is. Azonban nem kell elérni a bázishőmérsékletet ahhoz, hogy lelassuljon a növekedés – már 20°C (68°F) alatt is észrevehető.

A fagy a csíranövények és kis növények számára halálos, de az öreg, érett növények a virágzás végén egy-egy éjszakai vagy hajnali fagyot túlélnek (főleg, ha csak a talaj felszíne fagy), és nappal helyreállnak. Hosszabb fagyos idő azonban már károsítja a virágokat és leveleket, amelyek kiolvadva kásásodnak.

Túl meleg esetén

A beltéri termesztésben inkább a túlmelegedés gyakori, főleg mivel a növénylámpák sok hőt termelnek. Különösen igaz ez HPS lámpáknál, de szerencsére egyre többen váltanak hűvösebben működő LED-ekre.

Ha 30°C (86°F) fölé emelkedik a hőmérséklet, a növények stresszelnek, fejlődésük lelassul. Ilyenkor jelentkezhet a hőstressz, például a levélszélek felgyűrődnek, és megjelenik a foxtailing. Ez azt jelenti, hogy a virágokon új, elvékonyodó hajtások nőnek a régi virágokon.

A foxtailing extrém eset. Gyakrabban egyszerűen laza szerkezetű, szivacsos virágok lesznek a túl meleg virágzás miatt, ami nyilván nem esztétikus. Ráadásul az extrém meleg gyorsabban elpárologtatja a terpének nagy részét, így nagyon semleges ízű lesz a végtermék, és vélhetően a THC szintje is alacsonyabb lesz, vagyis a meleg környezetben nevelt virágok kevésbé erősek. Túl melegben a levelek hamarabb is sárgulhatnak. Ha túltrágyázod a növényt, és a levelek csúcsán "égés" jelenik meg, ezt a tünetet a túlmelegedés csak súlyosbítja.

Kártevőkről sem érdemes megfeledkezni. A meleg, párás környezet szinte tökéletes a legtöbbjük számára, és gyorsan szaporodnak. A stresszes növények (akár hideg, akár meleg, akár más okból) pedig kevésbé ellenállóak fertőzésekkel, kártevőkkel szemben.

Hogyan szabályozható a hőmérséklet egy kannabisztermesztőben?

A legegyszerűbbtől a legkreatívabbig, íme minden lehetőség.

• Elszívó ventillátorok. A friss CO₂ bejuttatása mellett elszívják a lámpák termelte hőt is. Általában ugyanakkor kapcsolnak, mint a növénylámpák. A lényeg, hogy elég nagy legyen a teljesítményük, de az is jó, ha fokozatmentesen állítható sebességűt vagy hő-/páratartalom-érzékelős modellt választasz.
• Klíma. Nem a leggyakoribb megoldás hobbitermeknek, viszont biztosítja az ideális környezetet a grow helyiségben. Viszont, ha zárt klímát használsz, külön CO₂ forrás is kell, mivel nem lesz friss beáramló levegő, pedig a növények ebből jutnak CO₂-hez.
• Fűtőtestek. Főleg akkor hasznosak, ha például garázsban vagy kívül helyezed el a sátrat, különösen télen. Arra figyelj, hogy gyakran szárítják a levegőt, radiátor típusok jobb választás, mint a hősugárzók.
• Forgó ventillátorok. Plusz légmozgásnak sok előnye van: kiszállítják a CO₂-t a levelekhez, megszüntetik az ácsorgó levegőt (ami penész elsődleges oka), erősítik az ágakat, javítják a fény eloszlását, mivel a lenti virágok nem lesznek tartós árnyékban. Az egyik legnagyobb előnyük viszont a hőmérséklet-szabályozás: egy kis szellő sokkal kellemesebb érzetet ad, és a mozgatott levegő nem enged "meleg zsebeket" a lombozatban sem.

• Emelt CO₂ szint. Egy lakásban 400–1000 ppm körüli a CO₂ szint, ez normál hőmérsékleten elég. Viszont, ha tartósan 30°C (86°F) fölé megy a hőmérséklet, úgy akár 1500 ppm-re is érdemes emelni. Van, aki még magasabbra is, de ne feledd, hogy CO₂-dús helyiségben dolgozni egészségügyi kockázatot jelent.
• Fényidő szabályozás. Ha túl hideg van, növeld a világítás idejét, pl. 20/4 helyett 18/6 stb. Ha túl meleg, használd a 16/8-at. Ez egyszerű vegetáló növényekkel és autoflowerrel, de a fotoperiódusosnál, virágzáskor nem működik, ott a 12/12 kötött. Egyesek még extrém ütemekkel is próbálkoznak: pl. 6/2 ciklussal, így napi háromszor 6 óra fényt és 2 sötétet kapnak, ami pontosan 18/6.
• Közeg fűtése/hűtése. Mivel a gyökérzóna hőmérséklete még fontosabb, mindent megtehetsz, hogy a gyökerek se hűljenek le, se ne melegedjenek túl. Árnyékolhatod a cserepeket, mulcsozhatod a talajt, fűtőszőnyeget, radiátort vagy épp előmelegített/hűtött öntözővizet is alkalmazhatsz. Hidropóniában (DWC) a tápoldat 18-20°C (65-68°F) legyen.

Hogyan szabályozható a hőmérséklet kültéren?

Kültéri termesztésnél kevesebb a lehetőség a környezet befolyásolására, de vannak trükkök. Ha túl forróságtól tartasz, ültess árnyékba a nap legmelegebb időszakában, vagy használj árnyékoló hálót. Vastag mulcsréteggel takard a talajt, és ha cserépben termeszted, óvd a cserép oldalát a napsütéstől, hogy a gyökerek ne főljenek meg.

Ha inkább a hideg okoz gondot, válassz olyan genetikát, amely beérik, mielőtt ősszel lehűlne az idő. Néha egy autoflower a két legmelegebb hónapban az egyetlen opció. Délre néző lejtőn, vagy fal mellett keresd a helyet, ahol nem éri az északi szél. Ha lehet, körülvéve bokrokkal (de nem árnyékolva!) védd a kannabiszod, így a hideg szél kevésbé érvényesül. Cserepes termesztésnél bármikor beviheted a növényeket az éjszakai lehűlés vagy fagy ellen.

Összegzés

A hőmérséklet lehet a legfontosabb tényező, ami eldönti a termesztés sikerét. Sőt, néha fontosabb, mint a fény mennyisége. Mindig figyeld a termesztőhelyiség hőmérsékletét, és reméljük, cikkünkben minden hasznos infót megkaptál a sikerhez. Sok sikert, jó termesztést!