Kannabisz növények anatómiája: a magoktól a virágokig

• 1. Női és hím növény felépítése
• 2. Magok és csíranövények
• 3. Gyökerek
• 4. Legyező levelek
• 5. Cukorlevelek
• 6. Előszexstruktúrák
• 7. Ágak és szárak
• 8. Csomópontok
• 9. Virágok (bimbók)
• 10. Bibék és sztigmák
• 11. Murvalevelek
• 12. Trichomák
• 13. A kannabisz növények életciklusa
• 13. a. A csírázási fázis
• 13. b. A csíranövény szakasz
• 13. c. A vegetatív szakasz
• 13. d. A virágzási szakasz
• 14. Az autoflower és fotoperiódikus kannabisz különbsége
• 15. Összegzés

Sok fogyasztó már látott kannabiszvirágot (más néven bimbót) vagy levelet, de talán még sosem látott növekedés közben sem hím, sem női növényt magból indulni. A kannabisz termesztése során elengedhetetlen, hogy megismerd a hím és női növény anatómiáját, hogy tudd, mire van szükségük és elkerüld a problémákat. Lényeges, hogy tudd, melyek a kannabisz növény részei − például: gyökerek, csomópontok, csészelevelek (kalix), trichomák − ahhoz, hogy sikeresen kannabisz magokat nevelj és egészséges kerted legyen.

1. Női és hím növény felépítése

A kannabisz növények kétlakiak, ami azt jelenti, hogy külön női és hím egyedeik vannak. A kannabiszban a női növény magas kannabinoidszintet és virágokat (bimbókat) fejleszt, míg a hím növény alacsonyabbakat, helyette porsákokat hoz létre.

Amikor a kettő találkozik, a hím pollen megtermékenyíti a női virágokat (bimbókat), ebből magok keletkeznek, amelyeket nemesítésre és termesztésre használnak fel. Fontos, hogy tudd, milyen növényt szeretnél nevelni a kívánt eredmény eléréséhez, ebben a cikkben bemutatjuk a legalapvetőbb különbségeket és a kannabisz növény anatómiáját.

Ne felejtsd el, hogy létezik hermafrodita kannabisz is. Egy hermafrodita növény mindkét nemet kifejleszti, azaz egyszerre láthatsz rajta porsákokat és fehér szőrszálakat. Egy hermafrodita kannabisz önmagában nem jelent problémát, de ha kizárólag bimbót szeretnél és nem magokat, akkor kerüld az ilyen növényeket.

2. Magok és csíranövények

A mag az első, ami kell ahhoz, hogy saját női kannabisz növényed legyen. A kannabisz mag kemény héjjal védi az embriót, amely csírázás után csíranövénnyé fejlődik, majd teljes értékű növénnyé válik. Megfelelő hőmérséklet és nedvesség hatására csíranövény (bébinövény) jelenik meg, amely kis, lekerekített, zöld sziklevelekkel (kotiledonokkal) tör a felszínre.

A kotiledonok már tartalmaznak klorofillt, amely lehetővé teszi a fotoszintézist, de csak a korai vegetatív szakaszban jelenik meg az első fűrészfogas levélpár, innentől szívja fel a növény az energiát és tápanyagot, amelyet a hajtások és szár növekedésére fordít.

3. Gyökerek

3-5 nap csírázási feltételek után egy fehér „farok” jelenik meg a magból, amely a mag elültetése után egyre hosszabb és vastagabb lesz, végül ebből lesz a főgyökér, a taproot, amelyből a hajszálgyökerek fejlődnek ki (gyökér).

Ha a főgyökér már nagyobb, akkor oldalgyökerek is fejlődni kezdenek, és egy gyökérhálózatot képeznek a talajban. Ez a gyökérrendszer felelős a víz és tápanyagok felszívásáért, amely létfontosságú a növény fejlődéséhez.

4. Legyező levelek

Miután megjelentek a kotiledonok, fény éri őket. Ez fontos, mert a sziklevelek fotoszintézissel napfényt alakítanak energiává, amiből fejlődik a növény. Néhány nap múlva jelennek meg az első fűrészfogas levelek, majd ahogy növekszik, mind nagyobb levelek fejlődnek, egyre több ujjal, ezek a kannabisz legyező levelei.

A genetikai háttértől függően a lombnak öt, hét, kilenc vagy akár több ujja is lehet – de függetlenül ettől, a legyező levelek napfényt, vizet és CO2-t alakítanak át cukrokká, amikből a növény építkezik.

A levélzet is különböző lehet a genetika szerint: például az Indica levelek általában szélesebbek, több ujjal, míg a Sativa levelek vékonyabbak és több ujjuk is lehet; az autoflower fajták levelei gyakran a Ruderalis leveleire hasonlítanak. Hogy egyszerűbb legyen megkülönböztetni, íme egy táblázat:

Ezek a cukrok jelentik a kannabisz növények energiaforrását, innen nyerik a növekedéshez és minden létfontosságú biológiai folyamathoz szükséges „üzemanyagot”. Bár a legyező levelek is részei a növénynek, kannabinoid-tartalmuk alacsony, fő funkciójuk a napfény felszívása, víz raktározása, illetve hogy védjék a bimbókat a napégéstől – ezeket általában nem szokták elszívni.

5. Cukorlevelek

A cukorlevelek hétköznapi levelek, de a legyezőlevelektől eltérően kisebbek és általában a bimbók között nőnek a női növényeken. Ez a lombozat néha rendelkezhet trichomákkal, de ez az egyes fajták trichomatermelésétől függ.

Ezen levelek kevesebb gyantát tartalmaznak, mint a bimbók, és általában nem fogyasztják őket, de jó genetikával ezek a levelek is felhasználhatók edibles (sütemények), olajok és kivonatok készítésére.

6. Előszexstruktúrák

Az előszexstruktúrák (ezekből lesznek később a nemi szervek) a előszirom szakaszban jelennek meg az internódiumoknál a kannabisz növényen. Ha a növényed hím, akkor kis gömböket, azaz porsákkezdeményeket látsz majd, ezekből fejlődnek ki a bimbók.

Ezekből a porsákokból később pollen szabadul fel, ebből lesznek magok. Ha viszont fehér szőröket (bibe) látsz porsákok helyett, akkor női növényed van.

Otthoni termesztés esetén „nemesíteni” kell a növényeidet (klón termesztése 12/12 világítás alatt), hogy még éretlenül felismerhesd a nemi szerveket, és ezzel megelőzd, hogy a hímek megporozzák a női növényeket. Ha a virágok megtermékenyülnek, magokat hoznak, és ezzel csökken a kannabinoid szint és az össztermés is.

Ha viszont nemesítő vagy, vagy csak kísérleteznél a hibridizálással, akkor tenyészkamrában kontrolláltan porozd be a növényeket, így elkerülheted a kereszteződést, mivel a pollen nagyon könnyű, hajon, ruhán vagy akár széllel is terjedhet.

7. Ágak és szárak

Ahogy fentebb írtuk, a levelek fényt nyelnek el, és az új levélképződéssel növekszik a növény, ennek során a szár és az ágak egyre vastagabbak lesznek, több internódium (és internódiumköz) keletkezik.

A kannabisz növény fő része a szár, amely megtámasztja a leveleket, ágakat, női és hím virágokat, azaz gyakorlatilag az egész növényt. A szárban található az edénynyaláb rendszer, amely a xilémből és floémból áll. A xilém a vizet és a benne oldott tápanyagokat szállítja, a floém pedig cukrokat, fehérjéket és más szerves molekulákat.

Előfordul, hogy egyes növények genetikai okból mutációt fejlesztenek. Ezek a mutációk helyrehozhatatlanok, emiatt lehet furcsa növekedés vagy szabálytalan elágazás, levélfejlődés, viszont így is jó minőségű bimbókat hozhatnak − bár a termés lehet, hogy csökken.

8. Csomópontok

A csomópont az a pont, ahol az ágak leágaznak a szárról, a kannabisz vegetatív szakaszában még párhuzamosan helyezkednek el, de a virágzás elején már szabálytalanabb lesz az elhelyezkedésük. Ez nem jelent gondot, ez egyes fajták jellemzője, és segít azonosítani egy növény faját.

Fontos tudni, hogy ma már a legtöbb kannabisz fajta hibrid (Indica és Sativa keveréke), ezért ez a megfigyelés nem 100%-os, de általában az Indica fajtáknak szorosabb csomópontjaik vannak, míg a Sativa fajták csomópontjai távolabb helyezkednek el.

Ezek a csomópontok azért fontosak, mert itt kezdenek fejlődni a bimbók vagy porsákok, valamint itt jelennek meg a növény nemi jellegei is.

9. Virágok (bimbók)

A bimbók (virágok) a termesztők számára a legfontosabb rész, hiszen ezek vonzzák a beporzókat, magokat hoznak (ha megtermékenyültek) és gondoskodnak a faj továbbörökítéséről. Ma már léteznek feminized magok, amelyekből 100% női növény fejlődik. A természetben azonban a kannabisz diokius faj, tehát hím vagy női egyedei vannak, ahogy korábban említettük.

Az előszirom szakasz elengedhetetlen a nem megkülönböztetéséhez, ekkor látszik először, hogy női vagy hím lesz-e a növény. A szár tetején formálódó virágokat nevezik kolának (cola), jellemzően egy növénynek egy fő kolája van, de a termesztők kidolgoztak különböző tréning technikákat (mint az LST vagy HST), amellyel több fő kolát is elérhetsz, és így fokozhatod a terméshozamot.

A főkola, más néven apikális bimbó, ahol a legtöbb bimbó összeér, de láthatsz kisebb virágcsomókat is az internódiumok leveleinél. Ezek azonban kisebbek, ezért alkalmaznak a termesztők LST és HST technikákat.

E két tréning eljárás során a növény szerkezete átalakul, a virágzási helyek több fényt és légmozgást kapnak, így a bimbók nagyobbra nőnek, és javul a minőségük.

Ha a virágokról beszélünk, meg kell különböztetni a női és hím virágokat. A hím növények általában 2-3 héttel hamarabb fejlődnek, nem képeznek bimbót, ellenben porsákfürtökből álló kolát hoznak létre.

10. Bibék és sztigmák

A bibék és sztigmák a női virágok reproduktív részei. A legtöbb fogyasztó sztigmának hívja az egész bibét, pedig a bibe maga az a rész, ahonnan a fehér szőrök − vagyis sztigmák − nőnek. Ezek a szőrök felelősek, hogy porszemcséket gyűjtsenek a hím virágokról, ebből keletkeznek a magok.

Amikor a kannabisz teljesen érett, a sztigmák többször színt váltanak: általában először fehérek, majd sárga, narancs, piros, végül barna árnyalatúak lesznek. A sztigmák nem befolyásolják a hatást vagy az ízt, mert nem tartalmaznak kannabinoidokat és nem rendelkeznek trichomákkal, így nem befolyásolják a bimbó minőségét, hatását.

11. Murvalevelek

A murvalevelek, amelyeket gyakran helytelenül kalixnak (csészelevél) hívnak, valójában ők alkotják a kannabisz bimbójának nagy részét. Körte alakú kis gömbök ezek, amelyek a cukorlevelek között fejlődnek, de fajtától függően többféle színű, formájú, méretű lehet.

Ha a sztigmákat megporozzák, a murvalevelekből ivarlevél válik (maginkubátor), ahol a magok nőnek és érnek, viszont ez csökkenti a termést és a bimbó gyantatartalmát, ezért kedvelik a „sinsemilla” vagy feminized magokat a termesztők és fogyasztók.

A be nem porzott virágok általában gazdagabbak trichomában: a betakarításkor így bimbóid gyantadúsabbak, a trichomák termelik és raktározzák a terpéneket és kannabinoidokat.

12. Trichomák

A trichomák az apró, kristályos részek, melyek a bimbókat és a környező leveleket is borítják, a kannabiszt fogyasztók szerint ezek a legfontosabbak. Ezek a gombafejű mirigyek átlátszóak és ragacsosak, vastag réteget alkotva a bimbón. Számos trichomatípust ismerünk, ezek:

• Nyeles fejecske trichoma: 100 µm;
• Cisztolitikus trichoma: 50 µm.
• Egysejtű nem-mirigyes trichoma: 20 µm;
• Ülő fejecske trichoma: 20 µm;
• Komplex gömb trichoma: 10 µm;
• Egyszerű gömb trichoma: 10 µm;

Minden „rekreációs strain” THC-ben gazdag, de fajtától függően a trichomatermelés eltérő lehet, ettől függ, hogy mennyi trichoma jelenik meg a növényeken, ám összességében minden kannabisz növény termel trichomákat.

Otthoni termesztőknek a trichomák jelentik a legbiztosabb visszajelzést arról, mikor arassanak. Természetben a trichomákban található vegyületek védik a növényt, például terpének riasztják el a kártevőket az illatukkal. A ragacsos trichomák védik a bimbókat a rovaroktól és az UV-fénytől is, bár beltéri termesztésnél erről kevesen gondolnak bele, minden szervnek fontos szerepe van a kannabisz természetes fejlődésében.

13. A kannabisz növények életciklusa

Ha most már mindent tudsz a kannabisz anatómiájáról, nézzük meg röviden az életciklusát is! A kannabisz növények 8-tól akár 32 hétig is nőhetnek és érhetnek, ezalatt négy életszakaszon mennek át:

• Csírázási fázis;
• Csíranövény szakasz;
• Vegetatív szakasz;
• Virágzási szakasz.

Alapvető ismerni ezeket a szakaszokat a sikeres termesztéshez, mert mindegyik eltérő fény spektrumot, világítási ciklust, tápanyagot és körülményt igényel.

A csírázási fázis

Mint minden növénynél, a kannabisz is magból indul. A magok addig nyugalmi állapotban vannak, míg megfelelő hő és nedvesség nem éri őket. Ha bármilyen magot (így kannabisz magot is) ki akarsz csíráztatni, hidratáld és teremts ideális körülményeket.

A mag vetése után 3-10 nap kell a csírázáshoz, és a magok elegendő táplálékot tartalmaznak 2-3 hétre, vagyis nincs szükség tápoldatos öntözésre, míg a csíranövény kibújik a földből. Amint ez megtörténik, két kis lekerekített sziklevél (kotiledon) jelenik meg – ez a csíranövény szakasz kezdete.

A csíranövény szakasz

A csíranövény szakasz 1-3 hétig tart (vagy akár tovább is, fajtától és körülményektől függően). Ebben az időszakban a növény a gyökérzetre és a lombra koncentrál, vagyis a gyökerek még kicsik, érzékenyek, figyelj rá, hogy ne öntözd vagy tápozd túl őket.

A csíranövény szakaszban biztosíts napi 18 óra fényt és 6 óra sötétséget, és ügyelj a növénykékre, mert igen érzékenyek kártevőkre és betegségekre.

A vegetatív szakasz

Néhány hét vegetatív fázis után növényeid több tápanyagot, fényt és vizet igényelnek, mivel a gyökérzet és a lomb gyors fejlődésnek indul. A vegetatív szakaszban magasabb nitrogéntartalmú tápozásra van szükség (kevesebb foszfor és kálium mellett), mert a nitrogén segíti a lombfejlődést. Ha beltéren termesztesz, általános szabály, hogy 12/12-re váltasz (ami elindítja a virágzást), amikor a növény ⅓ vagy ½ akkora, mint amit betakarításra szeretnél.

A virágzási szakasz

Ha 12/12-re váltasz (vagy kültéren ősszel), növényeid virágozni kezdenek. A virágzási szakasz 6-tól akár 10 hét (vagy több is lehet, fajtától függően). Ez a szakasz a pre-virágok megjelenésével indul, amelyek később megvastagodnak és azok a ragacsos, finom bimbók lesznek, amire vártál. Ez csak egy rövid összefoglaló: valójában sok mindenre kell figyelni, nem csak a fényciklusra, de az életciklus és az anatómiája ismerete segít megelőzni a problémákat.

14. Az autoflower és fotoperiódikus kannabisz különbsége

Na, meg is vagyunk! Vagy mégsem? Amit fentebb leírtunk, az fotoperiódikus strain-ekre vonatkozik, de itt az újdonság: az autoflowering! Régen (jogosan) mindenki a „leggyengébb láncszemnek”, alacsonyabb termésűnek és hatásúnak tartotta az autoflowereket a fotoperiódusos rokonokhoz képest, de az autoflowering strain-ek mára már büszkén, magabiztosan állhatnak ki a legjobbak közt is.

Az elmúlt két évtized kiváló nemesítőinek hála ma már az automata fajták minden fontos kategóriában felveszik a versenyt (néha túl is szárnyalják) a fotoperiódusos strain-ekkel: legyen szó terméshozamról, bimbó hatásáról vagy terpén/flavonoid termelésről.

Emellett rengeteg előnnyel járnak mind kezdő, mind tapasztalt termesztők számára. Ezek közül néhány:

• Gyorsabb betakarítás − Egyes autoflowering fajták kb. 8 hét alatt nőnek magtól aratásig (a legtöbb kevesebb, mint 10-11 hét alatt – hihetetlen gyorsaság!), míg a fotoperiódusosak legalább kétszer ilyen hosszúak, főleg Sativa dominánsaknál.
• Könnyebb termesztés − Az autoflowerek kevesebb odafigyelést, gondozást igényelnek. Ezek azok a fajták, amelyeket el lehet vetni és szinte magukra lehet hagyni.
• Sokoldalúság − Az autoflower rendkívül sokféle körülményhez alkalmazkodik, szinte bármilyen közegben vagy klímában megél. Nem követel meg tökéletes klímát, gyakran a mostoha viszonyok között is kiválóan fejlődik. Ez a Ruderalis örökségüknek is köszönhető, ami Észak-Európa kemény éghajlatából származik.
• Diszkréció − Az autoflower általában kisebb, kompaktabb a fotoperiódusos növényeknél, így könnyen elrejthető.
• Ellenállóképesség − Az autoflower általában ellenállóbb a kártevőkkel, penészgombákkal és egyéb betegségekkel szemben, mint a fotoperiódikus strain-ek.

Több aratás egy évben – Az autoflower növények többször is arathatók egy évben, mivel nem függnek az évszaktól a virágzáshoz. Ha kültéren nevelsz, két termés is lemehet egy fotos ak alatt. Beltérben a folyamatos szüret (perpetual harvest) beállítása (ahol mindig más-más fázisban vannak növényeid) sokkal egyszerűbb autók esetén, hiszen minden életszakasznak ugyanaz a fényciklus felel meg. Részletesebben erről lentebb írunk.

Miben különbözik az autoflower életciklusa a fotoperiódusostól?

A válasz a névben rejlik: míg a fotoperiódikusak fejlődését a fényidő szabályozza, az autoflowering strain-nek genetikusan beépített „időzítője” van, ami minden körülmények között átáll vegetatív növekedésből virágzásba, függetlenül a fényidőtől. Ez hatalmas előny beltéri és kültéri termesztőknek egyaránt.

Autoflowerhez ajánlott világítási ciklus

A fotoperiódusos strain-eknek 18 óra világításról 12/12-re kell váltani, hogy megkezdjék a virágzást − szükség van elkülönített vegetatív és virágzó szekcióra. Autoflower esetén viszont nincs ilyen megkötés! Ahogy fentebb már szó volt róla, az autoflowering növények minden fényidőnél virágzanak, ha elegendő fényt kapnak. Lehet őket akár 24/0, 20/4, 18/6 ciklusban is tartani a magtól az aratásig – te választhatsz.

Tapasztalataink szerint a legjobb eredményekhez autosoknál érdemes napi 20/4 vagy 18/6 fényidőt alkalmazni. Bár elvannak 24/0-ban is, a pihenő hiánya néhány fajtánál stresszt okozhat. Ez a rugalmas fényciklus jelentősen leegyszerűsíti a termesztést − van még egy nagy előnye…

Folyamatos szüret beállítása autoflowering strain-ekkel

Mi az, amire minden termesztő vágyik? Több helyes válasz is van, de a leggyakoribb: folyamatos, kiapadhatatlan, kiváló bimbó-ellátás. Mi a legegyszerűbb út ehhez? A folyamatos szüret!

Fotoperiódikus strains-el erre külön vegetatív és virágzó helyiség kell, de autosokkal ez nagyon egyszerű. Mivel az autoflower minden fényidőn virágzik, minden növényt egy grow szobában nevelhetsz, csak ültess minden héten vagy kéthetente új automagot (ideálisan 3-4 hétenként). Így mindig folyamatban lesz aratás, új növény kezd a helyén. A tökéletes megoldás: oszd két részre a grow helyiséget – egyik fele vegetatív, a másik virágzó növényekre.

Mikor az egyik automata virágzó oldalon beérik, kiveszed, és helyette egy új vegetatívat viszel be. Javasoljuk, hogy a virágzó oldalon egy teljes ScrOG rendszert alakíts ki, hogy az egész lombkorona egyenletes magasságú legyen, és így kiegyenlített, egységes aratást érsz el. De mi a helyzet a terméssel? Vajon csökken az aratás, ha folyamatos cycle-ben futtatod az autoflowereket? Nem – ha mindegyik strain eléri a potenciális méretét és THC/CBD szintjét, ugyanannyi termést kapsz, akár folyamatos ciklusban, akár nem. És a csíranövények? 

Tarthatod őket együtt is, de nem ajánljuk: a fő lámpa túlságosan erős a csíranövényeknek, és jobb, ha először megszokják a körülményeket. A csíranövények enyhén melegebb, párásabb környezetet kedvelnek, mint a teljes vegetatív vagy virágzó növények. Ezért a magokat meleg, lágy fényű szobában, 22-28°C (72-85°F) hőmérsékleten indítsd el. Amint erős gyökérzetet és első levélpárt növesztettek, mehetnek a grow szobába.

15. Összegzés

A kannabisz évezredek alatt fejlesztette tökéletesre szerkezetét, és bár ritkán gondolunk rá így, a növény minden része (nem csak a nemi szervei) létfontosságú a fejlődéshez és a faj fennmaradásához. Ossz meg tippeket, tudást vagy bármi hasznosat, hogy segítsd a többi termesztőt – írd meg a hozzászólásokban!

Külső hivatkozások:

1. Morpho-Anatomy of Marijuana (Cannabis sativa L.). - Raman, Vijayasankar & Lata, Hemant & Chandra, Suman & Khan, Ikhlas & Elsohly, Mahmoud. (2017).
2. Understanding Cannabis. - Hunt, Debra & Keefe, Joanne & Whitehead, Tammy & Littlefield, Amber. (2020).