• 1. Mit jelent a sinsemilla és mi az?
• 2. Miért erősebb a sinsemilla?
• 3. A sinsemilla története
• 4. Hozhatnak magot a sinsemilla strain-ek?
• 5. Gyik a sinsemilláról
• 6. Hogyan készülnek a feminizált magok?
• 7. Összefoglalás

A sinsemilla előtt a kannabisz magokat szabadban, vadon termesztették, így a virágok többsége tele volt magokkal. Amikor a termesztők és fogyasztók rájöttek, hogy a nőivarú növények tovább élnek és folyamatosan fejlesztik a virágokat, ha nem porozzák be őket, a sinsemilla gyorsan népszerű lett. A “sinsemilla” szó jelentése „magok nélkül”, és az 1970-es években kezdték el erős marihuánára használni, amikor a termesztők rájöttek, mennyivel erősebbek és jobbak a beporzatlan rügyek.

Ez a kifejezés gyorsan bekerült a popkultúra szókincsébe. Hallhattad reggae dalokban vagy láthattad posztereken, magazinokon. De mitől olyan különleges a mag nélküli fű? Valóban ennyire különbözik a makulátlan, magmentes rügyektől? Vagy csak túl van hype-olva? Az alábbiakban mindent megtudhatsz a sinsemilláról, és arról, hogy miért érdemes mag nélküli rügyeket termeszteni a legjobb eredményért.

1. Mit jelent a sinsemilla és mi az?

Ha fogyasztasz vagy termesztesz kannabiszt, valószínűleg legalább egyszer hallottad már a „sinsemilla” szót. Ez egy spanyol szó, ami azt jelenti nélkül („sin”) és mag („semilla”), tehát a közhiedelemmel ellentétben nem egy adott kannabisz-féle, hanem egyszerűen olyan kannabisz rügy, amelyet nem porozott be hím növény.

Ezt a kifejezést gyakran használták nagyon erős kannabiszra, de ahogy telt az idő, az emberek rájöttek, hogy a mag nélküli kannabisz miért erősebb, ezért manapság főleg feminizált magokra utalnak vele.

Tehát manapság, ha sinsemilla füvet szeretnél termeszteni, ez elég egyszerű, csak feminizált kannabisz magokat kell vetned.

2. Miért erősebb a sinsemilla?

Mint tudod, a kannabisz növények kétlakiak, vagyis lehetnek hímek vagy nőstények. Amikor a természetben a hím növények kiengedik a pollent, az előbb-utóbb eléri a nőstényeket, beporozva őket, ami magokat eredményez. Ez nem rossz, ha nemesítő vagy, de ha fogyasztani szeretnéd a rügyeket, nem ideális, ha beporzott növőnyt tartasz – ezek ugyanis rövidebb ideig nőnek és energiájuk jelentős részét a magok fejlesztésére fordítják, nem pedig addig növekednek, amíg teljesen megérnek a rügyek és a gyanta képzése a fő fókusz. Ezért tartalmaznak a sinsemilla (mag nélküli) rügyek több kannabinoidot és terpént, így sokkal erősebb a hatásuk.

Tedd fel magadnak a kérdést: miért termelnek egyáltalán kannabisz növények fitokemikáliákat? Azokat a kannabinoidokat és terpénekeket, amiket mi rekreációs vagy gyógyászati céllal használunk fel, a kannabisz növényeknek igen speciális funkcióik vannak. Alapvetően ezek kémiai hadviselés eszközei, melyek segítenek a növénynek kezelni a stresszt és túlélni. Ezek a speciális molekulák, másodlagos anyagcseretermékeknek nevezve, visszaverik az UV sugárzást, elriasztják a ragadozó állatokat és távol tartják a kártevőket. Mindez végső soron a szaporodást segíti elő. Ha azonban egy növényt beporoznak, vagyis megtörtént a szaporodás, a növénynek már nincs szüksége arra, hogy tömegesen termeljen fitokemikáliákat, hiszen elérte a célját. Bizonyos mennyiséget továbbra is előállít a magok védelme érdekében, de a gyanta termelése jelentősen csökken a beporzás után, vagyis a virágok minősége az emberi szempontok szerint romlik. 

3. A sinsemilla története

Jóval azelőtt, hogy a kannabisz termesztése népszerű lett volna, a füvet különböző országokból csempészték be. Az úgynevezett „téglafű” (brick weed) – amely rügyek összepréselése után jött létre – általában Mexikóból érkezett, és akkoriban a termesztők többségének kevés ismerete volt a kannabiszról, nem voltak kifinomultak a termesztési módszerek, így a fogyasztók többsége nem is tudta, hogy nem jó minőségű füvet szívnak.

Ezek a Mexikóból érkező rügyek gyakran tele voltak magokkal, mert nem tudták, hogy van különbség beporzott és beporzatlan rügyek között, de ahogy a termesztők erre rájöttek és az ismeret elterjedt, elkezdték különválasztani a hím és nőstény növényeket. Úgy tartják, hogy a sinsemilla szó az 1970-es évekből származik, amikor a kannabisz termesztése egyre népszerűbb lett az USA-ban és Európában, és ezzel a kifejezéssel különböztették meg az „új” füvet az „ó” fajtáktól – ezért is gondolták sokan, hogy ez egy új strain volt. 

Idővel az emberek rájöttek, hogy ez az erősebb fű ugyanabból a növényből származik, csak speciális módon termesztették, elkerülve a beporzást, ezért a termesztők elkezdték különválasztani a növényeiket, és amikor bejött az indoor termesztés, sokkal egyszerűbb lett külön helyiségben tartani őket.

Pár évvel később, az 1990-es években a nemesítők felfedezték, hogy készíthetnek feminizált magokat, így ezekből a magokból kizárólag női növények fejlődnek, tehát minden növény sinsemilla lenne – ez sokkal könnyebbé tette az embereknek, hogy otthon erős kannabiszt termesszenek. Manapság már nem igazán használják a sinsemilla kifejezést, mert „sinsemilla” magokat szinte minden magbanknál lehet találni, sőt, a legtöbb magbank csak feminizált magokat árul.

4. Hozhatnak magot a sinsemilla strain-ek?

Sajnos igen, nagyon is lehetséges, hogy egy sinsemilla kannabisz növény önmagát beporozza – ezt hívják hermafroditának. Számos okkal lehet, hogy egy növény hermafroditává válik, leggyakrabban stressz miatt. Akkor is, ha nincs a közelben hím növény, egy növény ki tud fejleszteni pollenzsákokat, ha erős környezeti stressz éri, például erős szél, hideg vagy túl sok levél eltávolítása.

A növény azért fejleszt pollenzsákokat, mert a stressz hatására azt „gondolja”, hogy elpusztul. Mindössze megpróbálja megőrizni önmagát és genetikáját, hogy ne tűnjön el örökre, hiszen minden élőlény túlélésre törekszik, így a növényeknek is megvan a saját stratégiájuk. Bizonyos genetikák jobban viselik a stresszt, ezért is fontos, hogy megbízható helyről vásárolj magokat. 

5. GYIK a sinsemilláról

Melyik strain a sinsemilla?

Egyszerűen szólva, minden strain lehet sinsemilla strain, amíg nem porozzák be.

Ahogy fentebb is leírtuk, a sinsemilla nem egy konkrét strain, hanem bármilyen strain, amelyet távol tartottak a hím növényektől és nem poroztak be – tehát minden olyan fű, amely nem tartalmaz magokat.

Mik a fő különbségek a sinsemilla és a regular magok között?

Alapvetően a sinsemilla feminizált magokat jelent, amelyek csak női növényeket hoznak, míg a regular magokból női és hím egyedek is fejlődhetnek. Itt egy táblázat ehhez:

Lehet sinsemillát szívni?

Igen, valójában minden kannabisz fogyasztó sinsemillát szívott, mielőtt léteztek a feminizált magok – szóval természetesen lehetséges!

Hol lehet sinsemilla magokat venni?

Régebben nehéz volt sinsemilla magokat találni (vagyis feminizált magokat), de manapság szinte minden megbízható magbankban elérhetőek.

6. Hogyan készülnek a feminizált magok?

Most, hogy mindent tudunk a sinsemilláról, és hogy lényegében feminizált kannabisz növényt jelent, nézzük meg, hogyan készítik a nemesítők a feminizált magokat. A nemesítőnek rendelkeznie kell olyan növényekkel, amelyekről biztosan tudja, hogy 100% nőivarúak. Hívjuk ezt a csoportot (női egyes). Minden növényt virágzásra kell indítani. Ezután a nemesítő stresszeli (női egyes) növényeket, hogy pollenzsákokat fejlesszenek.

Amikor a pollen (női egyes) növényekről begyűjtésre kerül, a nemesítő egy teljesen másik terembe viszi, ahol más női növények vannak (hívjuk őket (női kettes)). Ezek a növények is virágzásban vannak és normálisan, stressz nélkül növekedtek.

Egy kis ecsettel a nemesítő finoman beporozza a virágokat nagyon kevés pollennel. Miután a pollen a bibékhez ért, a beporzott ágat megjelölik, hogy tudják, melyik ágon lesz mag, melyiken csak virág. A (női kettes) növényen keletkező magok 100% feminizáltak lesznek.

7. Összefoglalás

Bár ma már nem így hívják, szuper könnyű feminizált magokat találni, ezekből a magokból lehet sinsemilla rügy, ha megfelelően neveled.

Most, hogy pontosan tudod, mi is a sinsemilla, készítsd elő a magokat és kezdj el termeszteni!

Külső hivatkozások

1. Changes in Cannabis Potency over the Last Two Decades (1995-2014). - Elsohly, Mahmoud & Mehmedic, Zlatko & Foster, Susan & Gon, Chandrani & Chandra, Suman & Church, James. (2016).
2. New trends in cannabis potency in USA and Europe during the last decade (2008–2017). - Chandra, Suman & Radwan, Mohamed & Majumdar, Chandrani & Church, James & Freeman, Tom & Elsohly, Mahmoud. (2019).