Miért érzékeljük lassabbnak az időt, amikor be vagyunk tépve?

• 1. Fű és az idő meghosszabbodása: mit mond a tudomány?
• 1. a. A teszt
• 1. b. Az eredmények
• 2. Oké, a fű kitágítja az időt, de miért?
• 3. A thc hatása az agyra és az időérzékelésre
• 4. Összegzés
• 5. Lényeg

Mindannyiunkkal megesett már: elszívtunk egyet, és hirtelen az idő lelassult. Bár az idő, igen, egy mesterséges emberi konstrukció, amely segít rendszert adni az életünknek – tehát nincs valódi idő, csak egyezményes egységek, amiket mindannyian elfogadtunk –, a észlelés viszont valódi, és amikor be vagyunk tépve, tényleg úgy tűnik, mintha a percek kitolódnának. 

Biztos észrevetted már azt is, hogy vezetés vagy séta közben azt hisszük, túl gyorsak vagyunk, miközben valójában hangyák tempójában haladunk. Vicces, de stoned vezetés természetesen nem ajánlott; az igazi veszélye inkább az, hogy soha nem érsz oda sehova, mert csak 20 km/órával araszolsz. 

Mivel minden stoner egyetért abban, hogy fű hatására lassabbnak érzékeljük az időt, nézzük, mit mond erről a tudomány! Hogyan magyarázható tudományosan ez a lelassult időérzékelés, amikor be vagyunk tépve?

1. Fű és az idő meghosszabbodása: Mit mond a tudomány?

Egy kutatócsoport 2012-ben végzett tanulmánya szerint, amely a kannabisz és az idő érzékelésének kapcsolatát vizsgálta, a marihuánát fogyasztók 70%-a tapasztalt időhosszabbodást: akármennyi perc is telt el valójában, kevesebbnek érezték vagy érzékelték. ¹ Viszont nem támaszkodhatunk kizárólag ezekre a kutatásokra, mert alapvető problémáik voltak: például nem vették figyelembe, hogy a résztvevők előtte is használtak-e füvet vagy sem.

Éppen ezért egy másik kutatócsoportnak újra neki kellett futni a rejtély megoldásának, két évvel később, 2014-ben. A vizsgálatban 44 önkéntes vett részt, akiknek időérzékeléssel kapcsolatos teszteket kellett elvégezniük a THC különböző mennyiségeit fogyasztva: az egyik csoport 0,015 mg/kg THC-t, a másik 0,05 mg/kg THC-t kapott, egy harmadik pedig placebót. ²

A Teszt

A vizsgálat első része egyszerű volt: a résztvevőknek meg kellett becsülniük, hány perc telt el, miközben egy figyelemelterelő feladaton dolgoztak. A valós időtartam 5 és 30 másodperc között mozgott. 

Ezután jött a második rész, az ún. „időprodukciós feladat”: itt a résztvevőknek úgy kellett megbecsülniük az eltelt időt, hogy közben újabb figyelemelterelő feladatot is végeztek. Ennél a feladatnál még egy billentyűt is nyomva kellett tartani a pontos percek méréséhez. 

Az eredmények

Az eredmények elemzése után a kutatók arra jutottak, hogy a beállt önkénteseknél az idő akár 25%-kal is meghosszabbodott, és kb. 15%-kal alulbecsülték azt a józan állapotú résztvevőkhöz képest. 

Összegezve: a kutatás igazolta, hogy a fű kitágítja az időt, akár kétszeresére is. Amikor be vagy állva, 5 perc akár 10-nek is tűnhet. Miért? Nos, a THC-t fogyasztó résztvevők szubjektív belső órája felgyorsult, ettől pedig a külvilág objektív időfolyama lassabbnak érződött számukra. 

Összefoglalva: a kannabisz fogyasztók azért tapasztalják ezt a hatást, mert a szervezet belső órája felgyorsul, és emiatt a külső idő múlása lassabbnak tűnik. Amikor a beállás elmúlott, az időérzékelés is visszaállt a normál tempóra. 

Érdekes megállapítás volt még, hogy akik kellemetlennek találták a kannabisz hatását, szintén hosszabbnak érzékeltek perceket, és összességében kevésbé élvezték az élményt. 

2. Oké, a fű kitágítja az időt, de miért?

Mivel e tudományos vizsgálatok alapján bizonyított, hogy a kannabisz-felhasználók lassabb időt érzékelnek, most azt kell megértenünk, miért történik ez. 

Az egyik elfogadott elmélet, hogy mivel a marihuána ellazít és elfeledteti a hétköznapi zavaró tényezőket, egyfajta bódult állapotba helyez minket, így az órák elveszítik a jelentőségüket, amikor betépve vagyunk. De hát amikor jól érezzük magunkat, nem épp gyorsabban telik az idő?

Lehet, hogy inkább az rövid távú memória sérül a fű hatására, ezért elfelejtjük, mi történt az imént, és emiatt torzul az időérzékelésünk. 

Kísérletezzünk!

Játsszunk: szívj el egy jointot, indíts stoppert, aztán próbáld kitalálni, mennyi idő telt el! Közel voltál? 

Egy másik elmélet szerint az időérzékelés meghosszabbodását az ún. perceptuális elmélet magyarázza: az idő tempója erősen összefügg azzal, mennyi információt dolgoz fel az agy; minél több információ éri, annál lassabbnak érezzük az időt. 

Jó példa erre a gyerekek világa: számukra minden új, ezért minden lassabban telik. Felnőttként hozzászokunk az információkhoz, így minden gyorsabbnak tűnik. A fű egyfajta gyermeki, naiv állapotba helyez minket, így amitől korábban untunk, most izgalmassá válhat – ez is magyarázhatja a lassabb időérzékelést.

3. A THC hatása az agyra és az időérzékelésre

A 2014-es kutatás segíthet ezt megmagyarázni. Azt találták, hogy az agy ún. thalamo-corticostriatalis hálózata főszerepet játszik az időészlelésben. Ebben az agyterületen rengeteg kannabinoid receptor található. Amikor a THC eljut ezekhez a receptorokhoz, megváltoztatja szokásos működésüket, így az időérzékelést is áthangolja. ³

De ez erősen összefügg azzal is, hogy milyen gyakran használ valaki füvet. Ezért nem lehetett az első tanulmány következtetéseit teljesen elfogadni, mivel ezt a tényezőt nem vették figyelembe – a második viszont igen, ezek is lettek az eredményei.

A kutatók arra jöttek rá, hogy a legjelentősebb változások az időérzékelésben azoknál jelentkeztek, akik ritkán fogyasztanak kannabiszt. Akik viszont legalább heti 2-3 alkalommal használnak, azoknál már kevéssé érződik ez a hatás, függetlenül a szervezetükben lévő THC mennyiségétől. 

Egyszerűen megfogalmazva: a „veterán” stonerek már nem dőlnek be az időérzékelés torzításának úgy, mint az új szívók. A kutatók szerint a rendszeres THC-használat elgyengítheti a pszichoaktív kannabinoid szokásos érzékelést torzító hatását, és a receptoraink kevésbé lesznek érzékenyek a kannabinoidokra, ha kialakul a tolerancia.  

Azok a rendszeres fogyasztók, akik ismerik a növény által okozott szokásos hatásokat, már nem lepődnek meg rajtuk – vagyis ők, mi, megtanulják kiegyensúlyozni és megszokni azokat. Ha te is ki szeretnéd próbálni ezeket az időt torzító hatásokat, lehet, hogy tolerancia szünetre van szükséged, hogy újra érzékennyé váljon a szervezeted a fű kannabinoidjaira, és ismét megtapasztald a hatásokat. 

Cikkünkből mindent megtudhatsz a kannabisz tolerancia szünetről. 

3. Összegzés

Összefoglalva szóljunk pár szót az elméletekről, amikkel találkoztunk: nézzük, mit tanultunk a fűről és az idő megnyúlásáról:

• Az időérzékelés megnyúlásáért a fű legismertebb kannabinoidja, a THC, illetve az agy időérzékelésért felelős területével való kapcsolata a felelős;
• Minél többször fogyaszt valaki kannabiszt, annál inkább megszokja a hatásokat, így az idő torzulását egyre kevésbé érzékeli;
• A kannabisz fokozza az érzékszervi élményeket, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy betépve hosszabbnak tűnjenek az órák. 

Mivel azonban ez az élet egyik misztikus és meghatározhatatlan aspektusa, könnyen lehet, hogy a jövőben még több magyarázatot is találunk arra, miért változtatja a fű az időérzékelésünket. 

4. Lényeg

Az idő bizonytalan fogalom, valójában emberek által mesterségesen teremtett. Ezért pontosan megérteni, miért érzékeljük máshogy fű hatására, vagy épp miért nem, továbbra is rejtély maradhat. 

Bármennyire is próbálja a tudomány vagy bárki más megmagyarázni ezt a jelenséget, az igazság az, hogy amikor bizonyos tényt akarunk igazolni, hajlamosak vagyunk a saját elképzelésünk felé tolni az igazságot, így a tudomány mindig talál majd magyarázatot – de ez még nem biztos, hogy ez lesz a végső igazság. 

Őszintén szólva, szívesebben hallgatnánk meg a stoner elméleteidet arról, miért tűnik hosszabbnak az idő kannabisz hatására – ezek valószínűleg sokkal érdekesebbek, mókásabbak és kreatívabbak!

KÜLSŐ HIVATKOZÁSOK

1. "A kannabisz időpercepcióra gyakorolt hatása: kritikai áttekintés" Zerrin Atakan, Paul Morrison, Matthijs G. Bossong, Rocio Martin-Santos és Jose A. Crippa. 2012. 
2. "A THC akut hatása az időérzékelésre gyakori és ritka kannabiszhasználóknál" R. Andrew Sewell, Ashley Schnakenberg, Jacqueline Elander, Rajiv Radhakrishnan, Ashley Williams, Patrick D. Skosnik, Brian Pittman, Mohini Ranganathan, és D. Cyril D’Souza. 2014. 
3. "Obsessive-compulsive disorder: an integrative genetic and neurobiological perspective" David L. Pauls, Amitai Abramovitch, Scott L. Rauch és Daniel A. Geller. 2014. június.